A törvény szerint azokon a településeken lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább huszonöt volt. Azokon a településeken is ki kell tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma eléri a húszat, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kitűzéskor a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma alapján meghatározta a településeken megválasztható képviselők számát is: a települési önkormányzati képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján száznál kevesebben szerepeltek, és öt, ha legalább százan voltak a névjegyzékben.
Az NVB ezek alapján március 12-én 2722 települési nemzetiségi választást tűzött ki, de a Nemzeti Választási Iroda oldalának reggeli adatai szerint csak 2150 tartható meg.
A választást ugyanis hiába tűzte ki az NVB, nem lehet megtartani, ha nem indul legalább annyi jelölt, ahány tagból állna a nemzetiségi önkormányzat, illetve ha egyetlen választópolgár sem szerepel a nemzetiségi névjegyzékben.
A legtöbb, 171 települési nemzetiségi választás a német nemzetiségnél marad el, ahol 574 választást tűzött ki az NVB, de csak 403 tartható meg.
A roma nemzetiségnél pedig a kitűzött 1283-ból 151-et nem lehet megtartani. A román nemzetiségnél 145-ből 68, az ukránnál 107-ből 55, a szlováknál 164-ből 49, a szerbnél 68-ból 22, a lengyelnél 60-ból 19, a horvátnál 137-ből 18, a bolgárnál 39-ből hat, a görögnél 44-ből hat, a szlovénnél 16-ból öt, a ruszinnál 53-ból két kitűzött települési választást nem lehet megtartani. Az összes, 32 kitűzött választást meg lehet tartani az örmény nemzetiségnél.
Az NVB március 12-én kitűzte a területi (vármegyei) nemzetiségi választásokat is. Területi önkormányzatot azonban csak ott választhatnak, ahol az adott vármegyében (a fővárosban) legalább tíz települési (kerületi) választást írtak ki.
Az elmaradó települési nemzetiségi választások miatt négy területi nemzetiségi választás is elmarad: nem tartható meg a szlovén nemzetiség területi választása Vas vármegyében, a szlovák Győr-Moson-Sopron vármegyében, a román Bács-Kiskun vármegyében és a lengyel Pest vármegyében. A kitűzött tizenhárom országos nemzetiségi választás megtartható.
