120 millió forintba kerülhet Gajda Péterék jogi bűvészkedése a kispestieknek

A kispesti önkormányzat 2007-ben építési területből közparkká minősítette át a helyi Skála Áruház parkolóját, a terület tulajdonosai pedig pereltek, mivel az ingatlanjuk emiatt jelentős értékvesztést szenvedett el. A bíróság nemrég az MSZP-s Gajda Péter által vezetett kerület ellen ítélt, ám az ügyre még nem került pont. A jelenlegi állapot szerint a kispesti adófizetők 120 millió forintja bánhatja az önkormányzat döntését, amely Gajda Péter első polgármesteri ciklusában született.

Budapest, 2022. augusztus 31. Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere (b) felszólal a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2022. augusztus 31-én. Mellette Õrsi Gergely (MSZP), a II. kerület polgármestere. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Pénteken Dódity Gabriella, a Fidesz–KDNP kispesti polgármesterjelöltje tett közzé egy videót a Facebook-oldalán, amely szerint a baloldal által vezetett önkormányzat számlájáról hamarosan leemelhetnek közel 120 millió forintot.

Az ügy kapcsán Dódity elmondta, hogy a Kossuth téri áruház parkolójának tulajdonosai 2007 óta pereskednek az MSZP-s Gajda Péter által vezetett kerülettel, mivel építési területből közparkká nyilvánították azt. Ezzel a döntéssel a terület komoly értékvesztést szenvedett el. Az ingatlan tulajdonosai az évek során többször is próbáltak megegyezni az önkormányzattal, sikertelenül. A perben nemrég bírósági ítélet született, amelyben Kispest volt a pervesztes fél. Ennek nyomán az önkormányzat el szerette volna kerülni, hogy a pénzt egyben leemeljék a számlájukról, ám ezt a keresetüket is elutasította a Fővárosi Törvényszék. 

A döntés értelmében az ingatlan tulajdonosait 67 millió forintos kár érte, az önkormányzatnak azonban ezt kamatostul kell kifizetnie, a végösszeg pedig közel 120 millió forintra rúg. 

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az önkormányzat nem nyugszik bele a döntésbe. Ezen kérdésünkre Gajda Péter azt közölte: „Jogerős ítélet még nem született az ügyben, természetesen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló összes jogi lehetőséget és továbbra is ki fogunk állni az igazunkért.”

A lebetonozott közpark

A történet meglehetősen régre nyúlik vissza, ezért csak nagy vonalakban vázolnánk fel a konfliktus kezdetét. A kétezres évek közepén Kispest egyik legnagyobb fejlesztését kívánta végrehajtani az önkormányzat, amely több szereplővel együtt belekezdett a Stefánia-projektbe. Ez tulajdonképpen egy üzletközpont lett volna, ami a helyi Kossuth tér villamossínekhez közeli részén állt volna. Eredetileg a projekt része volt egy közpark létesítése a Stefánia és a Skála Áruház közötti területen, ahol addig parkoló működött. A terület tulajdonosai magánszemélyek, akik fizetős parkolót terveztek itt létrehozni, kerítéssel körülvéve.

Ebbe a történetbe csöppent bele a 2006-ban még MSZP–SZDSZ színekben, frissen megválasztott Gajda Péter polgármester. A felek közötti első vita arról szólt, hogy az önkormányzat felhúzott egy kerítést, amellyel kijelölte a Stefánia ház építéséhez szükséges felvonulási területet, ám ez a kerítés átlógott a parkoló területére. Később a parkolót üzemeltetők igyekeztek felhúzni egy kerítést a saját területükön, ám ezt az önkormányzat akadályozta meg.

Mindebből végül egy 17 évig tartó vita kerekedett, amelyet jogi útra tereltek a felek, és amelynek lényege, hogy a Gajda Péter vezette önkormányzat azt a döntést hozta, hogy a parkoló helyén lévő építési területet átminősíti közparkká. 

Az eredményt a kispestiek nap mint nap láthatják: parkolni nem lehet, a területen nem épülhetett semmi, közpark vagy üzletközpont helyett pedig egy kisebb park és egy üres betonplacc látható. Ráadásul a dolgok jelen állása szerint úgy látszik, az önkormányzatnak komoly összeget kell mindezért kifizetnie.

Gajda Péter kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy a közparkká történő átsorolással az volt az önkormányzat szándéka, hogy „az továbbra is parkolóként, illetve zöldfelületként működhessen és ne kerüljön beépítésre.”

Fizetésképtelenség

A kerületvezető azonban nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy ha a jogi eljárásokban az önkormányzat ellen döntenek és Kispestnek ki kell fizetnie a 120 millió forintnyi összeget a parkoló tulajdonosainak, akkor ez milyen helyzetbe hozza a helyi költségvetést.

Erről a kérdésről egyébként sokat elárulnak az ügy dokumentumai. A XIX. kerületi önkormányzat ugyanis azonnali jogvédelemért fordult a Fővárosi Törvényszékhez, miután Budapest Főváros Kormányhivatala elrendelte a korábbi bírósági ítéletek alapján, hogy utalják át a parkoló tulajdonosainak a közel 120 milliós kártalanítási összeget.

Mint ezt fentebb már jeleztük, a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt az önkormányzat kérésének. A Kispestet képviselő jogász az iratok szerint úgy érvelt, ha Kispestnek ki kell fizetnie egyben a 120 millió forintos kártalanítást, akkor ez súlyosan megnehezíti a XIX. kerület működését, „fizetésképtelenség, likviditási probléma, és a folyószámlahitel kimerítésére is sor kerülhet.”

A bíróság azért nem fogadta el ezt az érvelést, mert a kártalanítási összeg viszonylag kevés a kerület költségvetéséhez képest. Kispest 2024-ben 22 milliárd forintból gazdálkodik, vagyis a 120 millió forintos kártalanítás a költségvetés 3 ezrelékére rúg.

Ez ugyan arányaiban nagyon kevésnek tűnik, ám a kerület költségvetése úgy lett megtervezve 2024-re, hogy a bevételek és a kiadások szinte teljesen lefedik egymást. Vagyis, ha az önkormányzatot végül arra utasítja a bíróság, hogy a saját korábbi döntése miatt – egy építési terület közparkká történő átminősítése – fizesse ki a kártalanítást, az átmenetileg valóban komoly problémát jelenthet a kerületnek.

Botrányból botrányba

Dódity Gabriella, a Fidesz–KDNP kispesti polgármesterjelöltje májusban tette közzé az úgynevezett Mutyitérképet, amelyen utcára bontva láthatóak a helyi baloldal visszaélésgyanús ügyei. 

A Mutyitérképen megjelennek a kispestiek által már jól ismert ügyek: botrányos állapotú óvodák, óvodafelújítások, a kispesti baloldal kétes hátterű ingatlaneladásai és -vásárlásai, és számos olyan eset, ami miatt a mai napig nyomozást folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda. Gyors számolásunk szerint több mint hetven botrány krónikáját tartalmazza a Mutyitérkép.

Azonban még ez sem minden, Kispesten folyamatosan derülnek ki a kétes ügyek. Lapunk legutóbb megírta, hogy Gajda Péter és a helyi baloldal hogyan mozgósítja a kispesti romákat a június 9-i voksolásra. Ehhez a helyi roma kisebbségi önkormányzatot birtokba vevő család asszisztál: Baloghék ételosztással, ajándékokkal és más kedvezményekkel igyekeznek megnyerni a kispesti cigányságot. 

A tevékenységük miatt feljelentés is született a 2019-es választások után, ám az eljárásból nem lett semmi, mert azok a családok, amelyek írásba adták, hogy pénzt kaptak a voksaikért, végül visszavonták állításaikat. A Balogh család mindeközben több lakást is vásárolt az önkormányzattól potom összegért, néhány milliós áron.

De lapunk arról is beszámolt a közelmúltban, hogy áldatlan állapotban van Kispesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik raktára, amelyben rengeteg patkány tanyázik, és ez már a szomszédos mentőállomáson is problémákat okoz.