– A megjelent írás vagy félrevezető, vagy a legelemibb szakmai ismeretek hiányában született, amely így feleslegesen szenzációhajhász, legfeljebb a konteóhívőknek nyújt izgalmas témát – összegezte véleményét Galgóczy Ferenc.
A 24.hu levonta a következtetést
A légiközlekedési szakértő a 24.hu cikkére reagált, amelyben azt írták: Afrikába repült, és három teljes napon át nem volt látható a nyilvános repüléskövető oldalakon. Mint kifejtették, a gép június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt. A repülő Tuniszban landolt, ahonnan hamarosan továbbindult déli irányba. A 140 utas befogadására alkalmas gép Tunézia légterében tízezer méter fölötti magasságban repült, amikor éjfél előtt eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról.
Minden bizonnyal kikapcsolták a gép jeladóit, mert három napig nem bukkant fel a radaron, nem volt követhető, hogy merre jár
– vonta le a következtetést a lap, hozzátéve, hogy a gép csak szombaton este tűnt fel újra, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.
Fejletlen térségekben gyakran fordul elő
A légiközlekedési szakértő szerint a fejletlen térségekben nagy valószínűséggel fordul elő, hogy egy repülő nem látszik a civil légiforgalmi adatokon, méghozzá azért, mert az adott körzetben nincsenek olyan, civilek által üzemeltetett vevőeszközök, amelyek foghatnák a repülőgép transzponder jeleit. Kifejtette:
a köznyelvben csak radarkövető oldalnak hívott oldalak olyan, úgynevezett ADS-B Exchange oldalak, amelyek működése teljesen civil felhasználók adatain alapulnak.
A szakértő azt mondta, a rendszer hasonló elven működik, mint az amatőr időjárás-jelentés, amikor a felhasználók a saját eszközeikkel észlelt jeleket, adatokat töltik fel a meteorológia rendszerébe, ami azt összegzi és megjeleníti. Hozzátette: az interneten pár dollárért kapható ADS-B vevő érzékeli és feltölti valamelyik online rendszer adatbázisába a repülőgépek transzponder jeleit, amelyek egyediek, konkrét repülőgépekhez vannak hozzárendelve.
