– Azt nyilatkozta, hogy nem posztot, hanem feladatot kapott. Hogyan illeszkednek az ön által kijelölt irányok elődjének, Csák Jánosnak az eddigi munkájához?
– Megtisztelő volt Orbán Viktor miniszterelnök úrtól a miniszteri felkérés. Kedden vehettem át Sulyok Tamás köztársasági elnök úrtól a kinevezési okiratomat, majd esküt tettem a Parlamentben a magyar nemzet szolgálatára. A minisztérium három pilléren nyugszik, amelyek egyben meghatározók nemzetünk múltja, jelene és jövője szempontjából: az identitásunkat őrző kultúra, a tudás- és hivatásközvetítő egyetemek, a szakképzés, az innováció, valamint nemzetünk építőegységei, a családok. A kultúra tesz minket magyarrá és tart meg magyarnak ebben az irányvesztett világban, ez az, ami kovászként bennünket összefog. Kultúránkat, versenyképes tudásunkat váltja a mindennapok valóságára az a közösség, amelyet magyar nemzetnek hívunk. Az egyetemeinknek, a szakképzésünknek a fiataljaink sikerességét kell szolgálniuk, a családok és a gyermekek nélkül pedig nincs jövőnk. Azért dolgozunk a mindennapokban, hogy gyermeket vállalni öröm, boldogság és előrelépés legyen.
Csák János az elmúlt két évben számos olyan programot indított el és újított meg, amelyet folytatni kívánok.
Ezek közé tartozik a Petőfi kulturális program, amely elérhetővé teszi a minőségi kulturális szolgáltatásokat a vidéki települések lakosságának is vagy a felsőoktatás-innováció terén a Neumann János-program, de ilyen a családügy területén az új helyzethez igazodó csok plusz támogatás, ami az otthonteremtést hivatott támogatni. Ezen folyamatokat kívánom folytatni, erősíteni.
– Sokszor hangoztatta államtitkárként, hogy versenyképességi fordulatra van szükség Európában, amelynek alapját a közös európai értékek, kultúránk és történelmünk adja. Mit fog tenni ezért miniszterként?
– Nemcsak versenyképességi fordulatra van szükség, hanem vissza kell vezetni Európát az alapértékeihez. Mi, magyarok azért maradtunk meg és vagyunk itt Európa szívében, hogy a magyar modellel, a magyar kultúrával, a magyar tudással és innovációval, családbarát országunkkal példát mutatva visszavezessük Európát az alapító atyák által lefektetett értékekhez, megerősítve így kontinensünk keresztény gyökerét. Ha a versenyképesség mellé még két meghatározó fogalmat kell kiemelni, ami egy jó, vonzó ötvözetet alakít ki, azok az identitásőrzés és a közösségépítés. Ha versenyképesek vagyunk, az identitásunkat megtartjuk és megerősítjük, illetve közösséget építünk, akkor ezáltal vonzóvá tesszük a magyar kultúrát, a családi életet, a gyermekvállalást, valamint azt a tudást, amit a megújult egyetemeink és szakképzésünk ad. Mindezt erősíti a magyar kreativitás és innováció is.
– Most számos nagy terület is önhöz tartozik: a családügy, a kultúra, valamint az innováció, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés. Az utóbbiakat eddig is vitte. Hogyan értékeli az ezekben végzett eddigi munkáját, és mi vár még önre?
– Ezeken a területen azt a három kérdést kell feltennünk, hogy jobbak lettünk-e, többen választják-e a felsőoktatást és a szakképzést, illetve hogyan állnak finanszírozási szempontból. Kijelenthetem, hogy minden területen előreléptünk, azaz vonzó lett a magyar felsőoktatás, hiszen immár második éve több mint 120 ezren jelentkeznek ide. Összesen 310 ezren tanulnak a magyar egyetemeken, ami annak köszönhető, hogy előrébb léptünk a nemzetközi rangsorokban, és egyre erőteljesebb a tudományos teljesítményünk.
Ráadásul az előrelépés a nemzetközi listákon úgy valósult meg, hogy Brüsszel folyamatosan gáncsol minket, tehát ellenszélben is működik a magyar modell.
Örömteli, hogy egy egyetemünk a legjobb egy százalékba került, illetve hogy a múlt héten megjelent QS-világranglistán a legjobb hatszázban három egyetemünk is található: a debreceni, a szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A legjobb nyolcszáz közé feljött a Budapesti Műszaki Egyetem mellett a Pécsi Tudományegyetem, és még további hat egyetemünk található a legjobb öt százalékban, mindez együttesen 12 egyemet jelent. Ezt tovább fogjuk erősíteni, és megdupláztuk egyetemeink finanszírozását. A szakképzés a legutóbbi Európa bajnokságon ezüstérmes lett, ma már tízből hatan a nyolcadik évfolyam után a szakképzést választják. Bár hat százalékkal csökkent a felvételizők összlétszáma, három százalékkal többen folytatják tanulmányaikat a szakképzésben.