A legjobb dolog magyarnak lenni

Folytatni szeretném az elődöm, Csák János minisztersége idején megkezdett programokat – jelentette ki Hankó Balázs kinevezett kulturális és innovációs miniszter a lapunknak adott interjúban. A július elsejétől szolgálatát megkezdő tárcavezető hangsúlyozta: a brüsszeli gáncsoskodások ellenére jól működik a magyar modell a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy a kultúra területén legfőbb célként azt tűzte ki: éljük meg a minőségi és magyar kultúrát.

– Azt nyilatkozta, hogy nem posztot, hanem feladatot kapott. Hogyan illeszkednek az ön által kijelölt irányok elődjének, Csák Jánosnak az eddigi munkájához?
– Megtisztelő volt Orbán Viktor miniszterelnök úrtól a miniszteri felkérés. Kedden vehettem át Sulyok Tamás köztársasági elnök úrtól a kinevezési okiratomat, majd esküt tettem a Parlamentben a magyar nemzet szolgálatára. A minisztérium három pilléren nyugszik, amelyek egyben meghatározók nemzetünk múltja, jelene és jövője szempontjából: az identitásunkat őrző kultúra, a tudás- és hivatásközvetítő egyetemek, a szakképzés, az innováció, valamint nemzetünk építőegységei, a családok. A kultúra tesz minket magyarrá és tart meg magyarnak ebben az irányvesztett világban, ez az, ami kovászként bennünket összefog. Kultúránkat, versenyképes tudásunkat váltja a mindennapok valóságára az a közösség, amelyet magyar nemzetnek hívunk. Az egyetemeinknek, a szakképzésünknek a fia­taljaink sikerességét kell szolgál­niuk, a családok és a gyermekek nélkül pedig nincs jövőnk. Azért dolgozunk a mindennapokban, hogy gyermeket vállalni öröm, boldogság és előrelépés legyen. 

Csák János az elmúlt két évben számos olyan programot indított el és újított meg, amelyet folytatni kívánok. 

Ezek közé tartozik a Petőfi kulturális program, amely elérhetővé teszi a minőségi kulturális szolgáltatásokat a vidéki települések lakosságának is vagy a felsőoktatás-innováció terén a Neumann János-program, de ilyen a családügy területén az új helyzethez igazodó csok plusz támogatás, ami az otthonteremtést hivatott támogatni. Ezen folyamatokat kívánom folytatni, erősíteni.

– Sokszor hangoztatta államtitkárként, hogy versenyképességi fordulatra van szükség Európában, amelynek alapját a közös euró­pai értékek, kultúránk és történelmünk adja. Mit fog tenni ezért miniszterként?
– Nemcsak versenyképességi fordulatra van szükség, hanem vissza kell vezetni Európát az alapértékeihez. Mi, magyarok azért maradtunk meg és vagyunk itt Európa szívében, hogy a magyar modellel, a magyar kultúrával, a magyar tudással és innováció­val, családbarát országunkkal példát mutatva visszavezessük Európát az alapító atyák által lefektetett értékekhez, megerősítve így kontinensünk keresztény gyökerét. Ha a versenyképesség mellé még két meghatározó fogalmat kell kiemelni, ami egy jó, vonzó ötvözetet alakít ki, azok az identitásőrzés és a közösségépítés. Ha versenyképesek vagyunk, az identitásunkat megtartjuk és megerősítjük, illetve közösséget építünk, akkor ezáltal vonzóvá tesszük a magyar kultúrát, a családi életet, a gyermekvállalást, valamint azt a tudást, amit a megújult egyetemeink és szakképzésünk ad. Mindezt erősíti a magyar kreativitás és innováció is.

– Most számos nagy terület is önhöz tartozik: a családügy, a kultúra, valamint az innováció, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés. Az utóbbiakat eddig is vitte. Hogyan értékeli az ezekben végzett eddigi munkáját, és mi vár még önre?
– Ezeken a területen azt a három kérdést kell feltennünk, hogy jobbak lettünk-e, többen választják-e a felsőoktatást és a szakképzést, illetve hogyan állnak finanszírozási szempontból. Kijelenthetem, hogy minden területen előreléptünk, azaz vonzó lett a magyar felsőoktatás, hiszen immár második éve több mint 120 ezren jelentkeznek ide. Összesen 310 ezren tanulnak a magyar egyetemeken, ami annak köszönhető, hogy előrébb léptünk a nemzetközi rangsorokban, és egyre erőteljesebb a tudományos teljesítményünk. 

Ráadásul az előrelépés a nemzetközi listákon úgy valósult meg, hogy Brüsszel folyamatosan gáncsol minket, tehát ellenszélben is működik a magyar modell. 

Örömteli, hogy egy egyetemünk a legjobb egy százalékba került, illetve hogy a múlt héten megjelent QS-világranglistán a legjobb hatszázban három egyetemünk is található: a debreceni, a szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A legjobb nyolcszáz közé feljött a Budapesti Műszaki Egyetem mellett a Pécsi Tudományegyetem, és még további hat egyetemünk található a legjobb öt százalékban, mindez együttesen 12 egyemet jelent. Ezt tovább fogjuk erősíteni, és megdupláztuk egyetemeink finanszírozását. A szakképzés a legutóbbi Európa bajnokságon ezüstérmes lett, ma már tízből hatan a nyolcadik évfolyam után a szakképzést választják. Bár hat százalékkal csökkent a felvételizők összlétszáma, három százalékkal többen folytatják tanulmányaikat a szakképzésben.

– Mi a helyzet az innovációval?
– Szintet lépett a magyar innováció is: európai innovátorokká váltunk. 2016-hoz képest megháromszoroztuk az állami forrásokat az innováció terén. Egyre több az innováló magyar kis- és középvállalkozás. Csak az elmúlt évben ezer fővel nőtt a doktori képzésbe felvettek száma, és emeljük a kutató-fejlesztői létszámot, hiszen egymillió lakosra már 6500 kutató-fejlesztő jut. Vonzóbbá tettük ezeket a területeket, de sosem lehetünk elégedettek, mert ambiciózus célokat tűztünk ki. 

Ha Brüsszelben megpiszkálnak minket – és bizony kaptunk tőlük rendesen –, akkor csak azért is megmutatjuk, hogy mi a magyar virtus! 

Azt fogjuk elérni, hogy 2030-ra lesz a világon egy, Európában pedig három top százas egyetemünk, valamint a legjobb tíz innovátor közé fogunk tartozni. Emellett a szakképzésben, ahol az Európa-bajnokságon ezüstérmesek voltunk, legközelebb elhódítjuk az aranyérmet, mert a magyar hivatástudat és szakmaszeretet kiemelkedő.

– Államtitkárként két lépcsőben megújította az egyetemi felvételi rendszert, elindult a XXI. századi szakképzők fejlesztése, továbbá a Neumann János-program segíti az innovációs szereplők bekapcsolását a gazdaságba. Büszke az ön által hozott intézkedések eredményeire?
– Igen, mert a magyar modell eredményes és működik. Ennek kulcsa az együttműködésben keresendő. Hallgattunk az egyetemeinkre és a körülöttük lévő gazdasági szereplőkre, a társadalmi szereplőkre, a szakképzésre, ismertük a javaslataikat és az igényeiket. Úgy sikerült megújítani a struktúrát, hogy egy versenyképes, identitásőrző, értékközvetítő és közösségteremtő magyar modell született a felsőoktatásban, a szakképzésben, illetve az innovációban. Ezt a jól működő magyar modellt ajánljuk az uniós elnökségünk során Euró­pának, ami a versenyképességi fordulatot és az értékekhez való hazatalálást mutatja meg. Európa úgy lehet erős, ha minden nemzet büszke saját magára, saját kultúrájára és saját nemzetére.

– Miniszterként a családügyért ön fog elsősorban felelni. A statisztikák szerint nagyjából 1980 óta visszaesőben van a termékenységi ráta és a gyermekvállalási kedv Magyarországon, bár a 2010-es években egy felfelé induló folyamat jelei is láthatók voltak, ami a világjárvány és a háború miatt némileg megtorpant. Hogyan lehet elérni, hogy több gyermek szülessen, és a magyar nemzet gyarapodjon?
– Magyarország családbarát ország, és 2010 óta mindent megtesz a családok és a gyermekvállalás erősítéséért, mert ez nemzetünk jövőképességének a záloga. Azóta ötven intézkedést hoztunk, hogy segítsük a magyar családokat és a megszületendő gyermekeket. A családok ügyére évente 3300 milliárd forintot fordítunk, ez a GDP négy és fél százaléka. 

A kormány minden egyes intézkedésével azt vizsgálja, hogy jobb-e a családoknak, mert a kormányzás egyik vastörvénye a családok segítése és erősítése. 

Ezzel azt akarjuk elérni, hogy minden vágyott gyermek megszülessen. Ez a mi közösségünk, és ez egy családbarát közösség.

– Nemcsak a gazdasági és társadalmi folyamatok okozta kihívásokkal kell megküzdeni, hanem az agresszív, liberális, a hétköznapokba természetességgel beépülni akaró, neomarxista woke szellemiséggel is, ami azt célozza, hogy a hagyományos társadalmi normák szétbomoljanak. Mit lehet tenni ennek a megállításáért és a normalitás helyreállításáért?
– Azért csodás a magyar kultúra és a magyar nyelv, mert ezek adják az identitásunkat. Egyszerre kell tudnunk a magyar kultúrát, hagyományainkat eljuttatni nemzetünk legszélesebb köréhez határon innen és túl, és biztosítani a magaskultúrához való hozzáférést. Ezért hoztunk létre olyan programokat, mint a Lázár Ervin-program, amelyben a gyerekek eljuthatnak színházba vagy a Csoóri Sándor-program, ahol a népzenét és a néptáncot támogatjuk, de akár ott van a Déryné-program is, amivel a színházat visszük a fiatalok és a települési közösségek életébe. Meg kell említenem még az újonnan indult Petőfi kulturális programot, amely minden kulturális értéket szintén a nemzet legszélesebb körének kíván bemutatni. Ez a mi válaszunk, ez a magyar válasz a woke-ra. Fontos az is, hogy a magyar kultúrát vonzóan mutassuk be, aminek sikerére jó példa a Múzeumok éjszakája rendezvény, amikor 380 ezren látogatnak el a kiállításokra. Ne feledjük, június 22-én ismét lesz Múzeumok éjszakája! Ha pedig egy személyes példát idehozhatok, akkor mind a mai napig meghatározó gyerekkori élményem, amikor 1984-ben, hatéves koromban édesapámmal elmentünk a Királydombra, és együtt néztük meg az István, a királyt, amit persze aztán az óvodában rögtön meg is rendeztem.

– Mindig hangsúlyozzuk, hogy kultúránk alapja az identitásőrzés, nemzeti értékeink továbbadása. Mi a terve a kultúra területén?
– Egyszerre kell elérhetővé és vonzóvá tenni az identitásőrző kultúránkat, illetve úgy a középpontba helyezni, hogy a közösségeink szeressék. Erre is hadd mondjak egy példát! A Csontváryval a magyar kultúra útján programot a Semmelweis Egyetemen vezettük be annak idején, ami egy olyan szabadon választható, kreditet adó program volt, ahol a fiatal elment pél­dául a Nemzeti Színházba vagy a Szépművészeti Múzeumba, meglátogatott egy olyan kulturális intézményt, amelyet a program tartalmazott. A hallgató azért kapott kreditet, hogy ezen részt vett, és jól érezte magát. 

Érezzük jól magunkat, éljük meg a magyar és minőségi kultúrát, ezt kell legfőbb célként kitűznünk!

– Hogyan látnak minket, magyarokat a környező nemzetek? Mi tesz bennünket erőssé a kulturális térben?
– Az, hogy magyarok vagyunk. A világ legjobb dolga magyarnak lenni, és nem hagyjuk, hogy ezt bárki elvegye tőlünk. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, adjuk ezt át a gyermekeinknek és az unokáinknak!

Borítókép: Az új kulturális és innovációs miniszter leszögezte, a versenyképesség mellett az identitásőrzésre és a közösségépítésre kell hangsúlyt helyezni (Fotó: Kurucz Árpád)