„Ha a határok megváltoztathatóak voltak Trianon után, akkor 2024-ben is meghátrálásra lehet kényszeríteni a nagyhatalmakat”

Latorcai Csaba szerint a magyaroknak a magyarokkal kell összefogniuk, hogy elkerüljék a háborút.

Forrás: MTI2024. 06. 05. 12:50
LATORCAI Csaba
Fotó: Bús Csaba
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az összefogással hegyeket mozgathatunk, és akkor meg tudjuk menteni a békét – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke a Békés vármegyei Lőkösházán.

Latorcai Csaba a román határ mellett fekvő dél-békési községben részt vett a nemzeti összetartozás napi ünnepségen, és leleplezte Gávai-Gaal Jenő politikus, polihisztor domborművét. Köszöntőjében elmondta, Gávai példája a bizonyíték arra, hogy sikerre lehet vezetni az összefogást, „a lehetetlen is lehetségessé válik”. Aláhúzta: most is erre van szükség, a magyaroknak a magyarokkal kell összefogniuk, hogy elkerüljék a háborút. – Ha a határok megváltoztathatóak voltak Trianon után, akkor 2024-ben is meghátrálásra lehet kényszeríteni a nagyhatalmakat – fogalmazott.

Gávai-Gaal Jenő (1846–1934) Békés vármegyei származású nemesi család sarja volt, közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. – De lélekben is nemes volt, munkájának köszönhető, hogy a trianoni békediktátum után Lőkösháza, Elek, Ártánd, Biharkeresztes és Geszt Magyarország része maradt, „hogy magyarul gondolkodhatnak, magyarul lélegezhetnek” – fogalmazott.

Latorcai Csaba emlékeztetett, az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 

Bár Magyarország földrajzilag szétszabdalt maradt, lélekben egyesültek a magyarok

 – fogalmazott, hozzátéve, hogy több mint 1,1 millió új magyar állampolgárral bővült „a nemzeti család”.

Hosszú út vezetett idáig, „lassú, nehéz, fájdalmas út” – közölte. 2001-ben a magyarigazolványok bevezetésével kezdődött, amelyet 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló „fájdalmas” népszavazás követett.

A magyarok akkor megtanulták, hogy csak magukra számíthatnak, a külföldre nem. Sőt, vannak olyan honfitársak is, akik nem érzik szükségét a nemzet egységesítésének – mutatott rá. A baloldal 2001-ben román munkavállalók millióival riogatta az embereket, 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, és most sem állnak ki a béke mellett – közölte Latorcai Csaba.

Borítókép: Latorcai Csaba (Fotó: MTI/Bús Csaba)
   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.