Egyedülálló falu Buda közelében

Perbál szinte az egyetlen település a fővárosi agglomerációban, ahol nem nőtt számottevően a lakosok száma az utóbbi húsz-harminc évben – mondta Varga László polgármester (Fidesz–KDNP) a Magyar Nemzetnek. Az ötödik ciklusára készülő településvezető szerint az utóbbi öt évben tovább szépült a település, amiről a falu új iskolája, egészségháza, illetve piac- és rendezvénytere tanúskodik.

Fotó: Bach Máté

– Az elmúlt öt év a falu történetének legeredményesebb időszaka volt minden nehézsége ellenére – jelentette ki Varga László (Fidesz–KDNP), a Pest vármegyei Perbál polgármestere. A Zsámbéki-medence északi részén fekvő falu első embere ezt azzal indokolta, hogy sok minden épült a legutóbbi ciklusban: iskola, egészségház, piac- és rendezvénytér, illetve néhány napja tették le a bölcsőde alapkövét Menczer Tamással, a térség országgyűlési képviselőjével együtt.

Perbálon ügyeltek arra, hogy megmaradjon a település falusias jellege (Fotó: Bach Máté)

Tudatos településirányítás

A polgármester úgy vélte: a falu fő értéke a rendezettség, ami az elmúlt tizenöt-húsz évben épült közintézményeknek és közterületeknek, valamint a jó közbiztonságnak köszönhető, de a Volánbusz-közlekedés gyakoriságával is elégedett. Hangsúlyozta:

az agglomerációban szinte egyedülállóként Perbál népessége nem nőtt számottevően, ami annak tudható be, hogy a külterületekből mindig csak annyit vontak belterületbe, amennyire minimálisan szükségük volt.

Itt nem épültek lakóparkok, és tudatosan odafigyeltek arra, hogy az intézményeik ideális létszámmal tudjanak működni. A rendszerváltás idején kétezer körüli lélekszámú volt a település lakossága, most is csak mintegy 2150-an élnek itt, tehát még tíz százalékot sem nőtt – ismertette Varga László. Hozzátette, az agglomerációs települések között egyedülálló, hogy itt igénybe vehető a falusi csok.

A XVIII. században döntően svábok által újra benépesült településnek, ahonnan sokakat kitelepítettek a második világháború után, van egy jól működő német nemzetiségi önkormányzata és német nemzetiségi általános iskolája. Emellett intenzív testvérkapcsolatokat ápolnak a németországi Hessenbe telepítettekkel, de tartanak sváb farsangot, illetve egy háromnapos búcsút is – számolt be a településvezető.

Csaknem 130 év képviselői tapasztalat

Kiemelte: terveik közt szerepel kis- és középvállalkozások Perbálra csábítása, egy nagy volumenű vízelvezetési projekt, valamint a kereskedelmi ellátás jobbítása. A patakok, erdők és mezők között fekvő községben turisztikai fejlesztéseken is törik a fejüket: kerékpárút-hálózatot alakítanának ki, amire biztatók a kilátásaik.

Varga László 1990 óta önkormányzati képviselő, 2006 óta polgármester, és még jócskán vannak tervei (Fotó: Bach Máté)

A településvezető arra is kitért, hogy a nagyobbik kormánypárt színeiben már 1990 óta önkormányzati képviselő, a polgármesteri posztot pedig 18 éve tölti be. – Érdekesség, hogy

az idei június 9-i választáson a faluban induló hét jelöltnek összesen csaknem 130 év képviselői tapasztalata van, de a bizottsági tagságot hozzávéve kijön 150 esztendő is

– mondta.

Az idei választáson egyedüli jelöltként induló polgármester úgy érzi, településvezetőként már sikerült valamit alkotnia, és a következő öt évben még tudna mit tenni a faluért. Rengeteg pályázatot írnak a testületi tagokkal, sokat lobbiznak, továbbá időnként fizikai munkát is végeznek. – Nem a hatalomvágy vagy a pénz motivál, hanem az, hogy nyomot hagyjunk – fogalmazott Varga László.

Borítókép: Varga Lászlót, Perbál polgármesterét az motiválja, hogy nyomot hagyjon  (Fotó: Bach Máté)