Papp László: Az elmúlt tíz év történelminek is aposztrofálható

Bár a baloldal előzetesen nagy várakozásokkal tekintett a debreceni önkormányzati választás elé, optimizmusuk nem jött be: Papp László regnáló polgármester és csapata toronymagasan nyert. Míg az ellenzék a hisztériakeltéssel volt elfoglalva, addig a Fidesz–KDNP az eredményeket igyekezett bemutatni, amelyet a helyiek is éreznek – legalábbis a választás végeredménye ezt igazolja. Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével beszélgettünk a választásról, az elmúlt és az elkövetkező ciklusról.

20240607 Debrecen A megyeszékhelyen rendezett találkozót a szervezet. A Cigány Közösségek Szövetsége (Cikösz) a debreceni Meteor Közösségi Házban tartotta kampányzáró nagygyűlését. Fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Képen: Papp László, Debrecen polgármestere Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie

Debrecenben óriási győzelmet aratott Papp László újrázó polgármester a június 9-i önkormányzati választáson, aki immár harmadik ciklusát kezdheti meg a cívisváros élén. A Fidesz–KDNP-s városvezetőnek a képviselő-testületben is megnyugtató többsége van: 

a 33 képviselőből 24 tartozik a jobboldali pártszövetséghez, az összes egyéni körzetet meg tudták nyerni.

Az óriási győzelem legfeljebb annak tekintetében nevezhető furcsának, hogy a baloldali médiumok az elmúlt évben csatatérkörzetként hivatkoztak Debrecenre, ahol komoly kihívóként van jelen a baloldal.

Csatatérkörzet?

– Az általunk látott felmérések a választások előtt megnyugtató számokat tartalmaztak, ehhez képest tavaly egy baloldali sajtótermék a debreceni Fidesz–KDNP politikai összeomlásáról írt. Akkor is egyértelmű volt, de a választási eredmények alapján ma már bizonyított is, mindez a kampány része volt – emelte ki a lapunknak nyilatkozó Papp László. – Polgármesteri munkám tíz esztendeje abban a tekintetben rejt komoly kihívást, hogy arra vállalkoztam: 

Debrecent az ország gazdaságilag legerősebb településévé tesszük, ami nagyon sok sikert és eredményt, de ugyanakkor sok megoldandó feladatot is hozott. 

Más egy átalakulóban lévő, folyamatosan változó várost vezetni és egészen más egy jól működő gazdasággal rendelkező, nyugalmi állapotban lévő várost irányítani – fogalmazott.

Az újrázó polgármester úgy látja, az elmúlt ciklus teljesítményével sikerült meggyőzniük a választókat, a kampányuk is az utóbbi évek munkájáról és eredményeiről szólt.

– A japán sajtótól az európain át, az amerikaiig szinte minden jelentős világmédium képviselője ült az irodámban, és egyik sem mulasztotta el megkérdezni, nem tartok-e a 2024-es önkormányzati választásoktól? 

Mindenkinek azt mondtam, hiszek a debreceniek józanságában és abban, hogy értékelik azt a munkát, amit végzünk

– hangsúlyozta a városvezető.

Papp László úgy látja, a baloldal egysíkú kommunikációja az akkumulátorgyárak negatív hatásairól és a magyar–kínai kapcsolatok kifigurázásáról kontraproduktív volt. A debreceni vezetés ellenben nem engedte el a füle mellett az aggódó hangokat, megalkottak egy vízstratégiát, amely a város vízgazdálkodását új alapokra helyezte, sikeres tárgyalásokat folytattak az ipari beruházókkal víztakarékos technológiák használatára vonatkozóan, valamint elkezdték egy iparlétesítményeket ellenőrző rendszer kiépítését, amely megnyugtatóan hatott a választópolgárokra.

– Fejlesztettük a várost, a problémákra megoldásokat kínáltunk. Úgy fogok dolgozni, hogy 2029-ben a debreceniek túlnyomó többsége nyertesnek érezhesse magát, ha visszatekint a most még előttünk álló öt évre – mondta a polgármester a soron következő ciklusról.

Elképesztő perspektíva

– Az elmúlt tíz év Debrecen esetében talán történelminek is aposztrofálható, hiszen ennyi fejlesztés még sosem volt – emelte ki Papp László, aki szerint most kezd érződni a korábbi beruházások hatása. 

Elmondása szerint amikor 2014-ben polgármester lett, a város iparűzésiadó-bevétele tízmilliárd forint volt, ez 2024-re 34 milliárd forintra növekedett, és még messze a vége, hiszen a BMW- és a CATL-gyárak legkorábban 2025-től kezdenek termelni.

A növekvő bevétel pedig komoly fejlesztési lehetőségeket tartogat. – A fő kihívás, hogy a városépítésben lépést tudjunk tartani a gazdasági növekedéssel, hiszen számos fejlesztést tesz szükségessé ez a folyamat: a reptér, a közlekedés, az oktatási és a közmű-infrastrukturális beruházások sorát hozza a következő időszak – sorolta a polgármester. Hozzátette: azzal számolnak, a város keleti oldalán jelentős lakóterület-növekedés indul el, ezért a napokban írták alá az új városrész közműfejlesztési tervezési szerződését.

Kérdésünkre, hogy a debreceni pályaudvar átépítése mikor kezdődhet el, a polgármester azon reményének adott hangot, hogy ez az állami projekt a következő ciklusban elstartolhat, hiszen jelenleg is tárgyalnak az Építési és Közlekedési Minisztériummal.

A nehézkes öt esztendő

Az elmúlt ciklusról beszélve Papp László kiemelte azt, amit szinte minden városvezető elmond hasonló kérdés esetén: rendkívüli öt éven vannak túl. – Ennyi kihívással teli ciklust még nem láttam, annak ellenére, hogy ez a hetedik választásom volt 1998 óta, amikor is elkezdtem a politikai pályafutásomat – mondta a polgármester.

– A ciklus végén, mintha nem lett volna elég a Covid-járvány, a háború, az infláció, az energiakrízis, a reálbércsökkenések problémái, megjelent az akkumulátorgyár-történet is. Hozzáteszem: mindenhol máshol a világban ezt a fejlődés és a zöldátállás egyik pillérének tekintik, de Magyarországon ebből egy nagy politikai cirkusz lett – értékelt Papp László.

A városvezető szerint azonban egyrészt nagyon eredményes öt évet zártak, hiszen minden tervezett városi beruházás elkészült, a debreceni gazdaság többszörösére erősödött, másrészt pedig a debreceniek értékelték az elmúlt 25 év munkáját is, ami olyan hitelességet adott a városvezetésnek, hogy a hisztérikus támadások ellenére is bizalmat szavaztak a jobboldalnak a debreceniek.