Csomagolhatnak azok a balos politikusok, akik részt vettek a ’22-es nagy összefogásban

A DK-n kívül a 2022-es hatpárti koalíció egy kifutó modellként fog megjelenni 2026-ban – mondta a Híradó.hu-nak adott interjúban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. A politológus szerint a baloldali kis pártok hasonló problémákkal szembesülnek, ám választ láthatóan még egyik sem tudott adni az előttük tornyosuló kihívásokra.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az eredmények ismeretében azt lehet mondani, hogy a régi dollárbaloldalt az emberek lepontozták. Az a hat párt, amely 2022-ben összefogott, rosszul szerepelt, ezeket a szereplőket büntették a szavazók. Az ellenzékváltó hangulatot Magyar Péter tudta meglovagolni, ez látszik abból is, hogy a Tisza szavazóinak 3-4 százaléka érkezett a Fidesztől, a többi mind az ellenzéki szavazóbázis része volt – mondta a Híiradó.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. 

Kiszelly Zoltán szerint Brüsszelből nem lehet pártot irányítani, ezt jól mutatják az eddigi példák. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzátette: év elején – még Magyar Péter megjelenése előtt – Gyurcsány Ferenc abban reménykedett, hogy a DK megőrzi a vezető pozícióját, és az összes többi kicsi párt – beleértve az MSZP-t – kiesik, és nem érik el az ötszázalékos küszöböt. A politológus szerint Magyar Péter megjelenése után a DK elnöke felismerte, hogy ez rá nézve is veszélyes, ezért kötött szövetséget az MSZP-vel és a Párbeszéddel.

Elkerülni a kivéreztetést, összefogni a DK-val

Az MSZP és a Párbeszéd helyzete tipikusan azzal írható le az elemző szerint, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok: inkább biztosra mentek és összefogtak a DK-val, nehogy elvérezzenek az ötszázalékos küszöbön, és így tárgyalási pozícióban tarthassák magukat a 2026-os választásra. Mint mondta:

DK-val való összefogással elkerülték ezt a pofont.

– Ugyanakkor mégis egyre inkább gyengülnek, hiszen már az önkormányzati szinten is több sikeres politikus kilépett a pártból. Az MSZP-ről és nagy általánosságban minden kis pártról elmondható, hogy bár a parlamenti frakciójuk és nyilvánosságuk megvan, továbbá állami támogatásban is részesülnek, de ez utóbbi már csak a pártközpontokat és a köréjük szerveződött szakértőket tartja el, vidéken pedig nincs erős emberük – részletezte. Az elemző szerint

a Jobbik az MSZP-hez képest abban jobban áll, tudtak több vármegyei listát állítani, tehát erősebbek vidéken, mint a szocialisták. 

Hozzátette: problémák náluk is vannak, a párt korábban meghatározónak számító politikusa, Eger leváltott polgármestere, Mirkóczki Ádám is kilépett a Jobbikból, de így tett korábban Ózd újraválasztott vezetője, Janiczak Dávid is. Kiszelly Zoltán szerint a kép ugyanaz, mint ami az MSZP esetében is, hogy fogynak a vidéki politikusaik, bár a mérték eltérő. 

Brüsszelből nem lehet pártot irányítani

– Gyöngyösi Márton és Donáth Anna szereplése is példázza, hogy Brüsszelből nem lehet pártot építeni vagy irányítani. A DK-n kívül a 2022-es hatpárti koalíció egy kifutó modellként fog megjelenni 2026-ban. Ha nem tudnak megint egy alkut kötni, hogy frakciójuk legyen, akkor igazából ezeknek a pártoknak nincs perspektívája, mert alanyi jogon nem tudják megugrani az öt százalékot, és nem látszik, hogy az új vezetés egy új programot hozna – részletezte. Kiszelly Zoltán szerint

a Momentum is ugyanabban a helyzetben van, mint a többi kis párt.

Úgy véli: Tompos Mártonon nem látszik, hogy számottevően változtatni tudna. – Olvad a jéghegy a lábuk alatt, és akkor valakit mindig be kell lökni a vízbe. Ugyanakkor az, akit most megválasztanak a párt elnökének, jó eséllyel marad a következő parlamenti választásokig, és így személyesen sokkal könnyebb dolga lesz jó helyre kerülni a listán és a parlamentben, ha bejutnak. Tompos Márton aktív politikusnak számít, és a nagy előnye Donáth Annával szemben, hogy itthon van, és itthonról építhet pártot, nem pedig Brüsszelből. Tartalmi kérdésekben azonban nem várható nagy megújulás, persze az új elnök többet fog valószínűleg szerepelni, de ugyanazt fogja mondani, amit eddig – értékelt az elemző.

Gyurcsánytól elvándorolt szavazók

– Schiffer Andrást idézve Gyurcsány Ferenc most „báziskonszolidációt” végez. A DK-tól legalább 200 ezer szavazó ment el az előző EP-választáshoz képest. Ők nagyjából a radikálisan ellenzéki szavazók, az a csoport, amelyiknek mindegy, hogy ki kormányoz, csak ne Orbán. A DK helyzete úgy volt leírható, hogy amíg Orbán Viktor a kék sarokban bokszolt, addig a Gyurcsány házaspár a vörösben, például ha Orbán nemzetek Európájáról beszélt, akkor a DK Európai Egyesült Államokról. Ebből a vörös sarokból lökte ki őket Magyar Péter, és Gyurcsánynak ezért van szüksége a szavazóbázisa konszolidálására, hogy legalább az a körülbelül 300 ezer szavazója megmaradjon – mondta a szakértő. Kiszelly Zoltán szerint Gyurcsány

nem véletlenül példálózik Vona Gáborral és Schiffer Andrással, hiszen az ő távozásukkal a pártjuk is összeomlott. 

Hozzátette: a DK elnökének célja, hogy a saját pozícióját fenntartsa. Az elemző szerint a következő két év úgy írható le a legegyszerűbben a DK szempontjából, hogy Gyurcsány az időre játszik. – Nyilván ő a baloldalon a legélesebb kés, ő az, aki felveheti a versenyt Magyar Péterrel, és ezt meg is fogja tenni. Az árnyékkormány feloszlatása is azt mutatja, hogy Gyurcsány többet fog szerepelni. Egyelőre konszolidálja a bázisát, majd pedig valamikor ősszel újra elindítja a régi lemezt, az összefogásmantrát, és ezzel nehéz helyzetbe hozhatja Magyar Pétert – zárta gondolatait az elemző.

Borítókép: Baloldali összefogás (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)