Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria végzését, amely helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak az NVB határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, új döntést kell hoznia
– olvasható az Alkotmánybíróság pénteki közleményében.
A június 9-i főpolgármester-választást alig 41 szavazattal elvesztő Vitézy Dávid június végén alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az LMP főpolgármester-jelöltje a Kúriának azt a határozatát támadta meg, amely helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és elutasította Vitézy Dávid kérelmét, azaz amellyel eldőlt, hogy nem ismétlik meg a főpolgármester-választást két budapesti kerületben.
Az Alkotmánybíróság határozatában emlékeztet arra, hogy Szentkirályi Alexandra a szavazás napja előtt visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. A választási eljárásról szóló törvény szerint ilyen esetben az idő rövidsége okán nem kell új szavazólapot gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kell törölni a szavazólapról. A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végezték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester-választás eredményét. Az NVB eredményt megállapító döntése ellen a két jelölt bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria – az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el – végzésével helybenhagyta az NVB határozatát.
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két része volt: egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV. és a VII. kerületben a szavazás megismétlését. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást célzó kérelmével.
