Azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítására, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák az érzelmeiket, ami hosszú távon súlyos problémákhoz vezet az érzelmek és viselkedés szabályozása terén – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológiai Tanszékének közleményében.
A dühkitörések és hisztik a gyermeki lét velejárói, azonban az, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket, hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére
– idézi a közlemény Konok Veronikát, az Alfa Generáció Labor vezetőjét, a kutatás eredményeiből megjelent tanulmány első szerzőjét.
Mint írják, a gyerekeket lenyűgözik a digitális tartalmak, így ez egy egyszerű és rövid távon hatékonynak tűnő módja annak, hogy a szülők leállítsák a dührohamokat, eltereljék a gyermek figyelmét. Az ELTE és a kanadai Sherbrooke-i Egyetem kutatói azonban arra számítottak, hogy a gyakorlatnak hosszú távon negatív következményei lehetnek.
Milyen gyakran ad a szülő a gyermeknek digitális eszközt megnyugtatás céljából?
A kutatók végeztek egy felmérést 2020-ban, majd egy évvel később egy utánkövetést, amelyben több mint 300, két és öt év közötti gyermeket nevelő kanadai szülő töltött ki egy kérdőívet. A kérdések a gyermek és a szülő médiahasználati szokásaira, köztük az úgynevezett szülői digitális érzelemszabályozásra vonatkoztak, vagyis hogy milyen gyakran ad a szülő digitális eszközt a gyereknek azért, hogy megnyugtassa őt. Ezen kívül a gyerek önszabályozási készségeit, az érzelmek, a viselkedés és a figyelem szabályozásának képességét is vizsgálták.
A kutatásból kiderült, hogy a szülők akkor alkalmazták a digitális eszközöket az érzelemszabályozás kezelésére, ha gyereküknek több érzelemszabályozási problémája volt egy évvel korábban. Azonban ez a stratégia a már meglévő probléma súlyosbodásához vezetett: a gyerekek egy évvel később gyengébb indulatkezelési készségeket mutattak.
A digitális eszközök alkalmazása a későbbiekben nemcsak az érzelmek, de más kognitív folyamatok, például a figyelem szabályozását is negatívan befolyásolta. Ez azért lehet, mert ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbálja a szülő lekötni, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.
