– Próbára tette az egyetemünket a Horizon Europe és Erasmus programokból történő kizárás, de a modellváltó egyetemek több új és kedvező lehetőséghez jutottak, mint például a Pannónia vagy a Hu-rizont program – jelentette ki Szántó Zoltán Oszkár, a Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus) kutatási rektorhelyettese, a kiemelt kutatásokkal foglalkozó Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánja. A rektorhelyettes úgy folytatta, bár a CIAS-t kutatóintézetként közvetlenül nem érinti az Erasmus+ programra vonatkozó szankció, a kutatók is szívügyüknek tekintik a hallgatók nemzetközi képzését és részvételét a csereprogramokban.
Jobb lehetőségek
A diákoknak több lehetőségük nyílt Európán kívüli helyeken tanulni az Erasmust kiváltó és szeptembertől induló Pannónia program részeként, csupán az intézmény kapcsolatrendszerén múlik, hogy hova mehetnek a hallgatók. – Minőségi partnerekhez küldjük a hallgatóinkat Európán belül és kívül, Szingapúrtól az Egyesült Államokig, de mehetnek akár a jobb dél-amerikai egyetemekre is, amelyek a nemzetközi szakmai rangsorokban a legjobbak között szerepelnek – sorolta a lehetőségeket a CIAS dékánja. Hozzátette,
a meglévő források elengedők arra, hogy a következő félévben minden igényt kielégítsenek: a hallgatói mellett az oktatói, a kutatói, illetve a szolgáltató területen is elérhető a mobilitás a Pannónia programban.
Felidézte: a Corvinust sújtó szankció felszínre kerülésekor az egyetem kuratóriuma rögtön hozott egy olyan határozatot, miszerint az egyetemen senkit sem érhet hátrány az Erasmusból való kikerülés miatt, mert igény esetén biztosítják a szükséges erőforrásokat. Ez a lehetőség a mai napig fennáll, és bizonyos esetekben szükség is van rá, mert egyes partnerek ugyan szívesen fogadnak corvinusos diákokat, de valamiért a Pannónia programtól kicsit még ódzkodnak. – A partnerek hatvan százalékával a Pannónián keresztül ugyanúgy működik a hallgatócsere, mint korábban, húsz százalékuk kicsit óvatosabb, további húsz százalékuk pedig más keretek között folytatja az együttműködést a Corvinusszal – ismertette Szántó Zoltán Oszkár.
A rektorhelyettes további diszkriminatív elemnek nevezte, hogy a partnerek küldhetnek hozzájuk erasmusos diákokat, a Corvinus azonban ugyanezt nem teheti meg.
– Az, hogy egyedül Magyarországot érinti ez a korlátozás, kérdéseket vet fel: ha állítólagos jogállamisági problémát érzékelnek hazánk esetében, akkor miért pont az egyetemi hallgatók isszák meg ennek a levét? Ráadásul a magyar modellváltó egyetemek nagyon vonzó célpontok a nyugat-európai hallgatók körében.
A modellváltás előnyei
A rektorhelyettes hangsúlyozta: a Corvinus gazdálkodása rendkívül stabil, jelentősen nőtt az éves költségvetésük, az egyetemnek soha nem volt annyi forrása, mint az elmúlt öt évben. A teljesítményalapú bérezésnek köszönhetően ebben az időszakban az egyetemi dolgozók átlagjövedelme megduplázódott, ami az alapítványi átállás nélkül elképzelhetetlen lett volna.
– Nonprofit magánegyetemként sokkal rugalmasabb szabályozási környezetben dolgozunk, mint az állami egyetemek. A Corvinus stratégiájában azt fogalmaztuk meg, hogy a régió legjobb egyetemei közé tartozzunk, tehát többek között Béccsel, Prágával és Varsóval versenyzünk. Ha két versenyző közül az egyik szabadon mozog, a másik pedig béklyóban van, akkor a szabadon mozgóval nehéz versenyre kelni. A modellváltás egyik eredménye lehet, hogy
a magyar hallgatók közül kevesebben mennek külföldre oklevelet szerezni a jó minőségű oktatás miatt, továbbá egyre több külföldi oktató és kutató érkezik ide.
Ezért egyre kevesebb értelme van annak, hogy a magyar diákok külföldi egyetemre iratkozzanak be, ha nemzetközi környezetben akarnak tanulni. Programjaink kétharmada angolul vagy angolul is indul, egy teremben ülnek a magyar és a külföldi diákok. A nemzetközi hallgatók aránya jelenleg húsz százalék – világított rá Szántó.
A Corvinus kutatási teljesítménye a nemzetközileg kiemelt publikációk terén háromszorosára növekedett 2019 óta, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a beadott nemzetközi kutatási pályázatok száma a Horizont pályázatok embargója ellenére. Ide most is pályázhatnak a modellváltó egyetemek társult partnerként, pénzt viszont nem kapnak az uniótól. A magyar kormány kínál erre alternatívát: létrehoztak egy kompenzációs alapot, amelyből a magyar kollégák meg fogják kapni a részüket, illetve a kutatáshoz szükséges forrásokat. Emellett megépült az átalakulás szimbóluma, a Gellért Campus is. A modellváltás óta negyvenmilliárd forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre. Az intézmény költségvetése 75 százalékkal nőtt, a hallgatók nagy része pedig Corvinus-ösztöndíjjal tanul, ami kedvezőbb az állami támogatási rendszernél, nincs röghöz kötés sem – részletezte a rektorhelyettes.
Világszínvonalon
A CIAS dékánja felidézte: a CIAS-t 2018-ban alapította az egyetem, egy évvel a modellváltás előtt. Stratégiai célként tekintettek arra, hogy olyan nemzetközi kutatóintézetet hozzanak létre a külföldi példák alapján, amely hozzájárul a Corvinus egyetem kutatási eredményességének és teljesítményének növeléséhez, nemzetközi láthatóságának fokozásához, amivel egyidejűleg az intézményt kinyitják a világra.
A CIAS egyik alapvető funkciója, hogy olyan nemzetközi színvonalú kutatásokat végezzen, amelyeknek a szervezeti keretei nemzetközi kutatóközpontok formájában jönnek létre.
Ezeket az adott szakterület kiemelkedő hazai vagy nemzetközi képviselői vezetik. Például a mesterséges intelligenciát kutató Cesar Hidalgo irányítja a Collective Learning Labet. Az egyetem operációkutató központja Illés Tibor vezetésével több külföldi kutatóval működik együtt, egyikük az Amerikában dolgozó, horvát származású Goran Lesaja, a másik pedig egy világhírű matematikus, Jurij Nyeszterov, aki CIAS-vendégkutatói státusának lejárta előtt két nappal jelezte, hogy szívesen maradna az egyetemen főállású kutatóként. Ő nagyon jól ismeri az operációkutatókat az egész világon, de ilyen kiemelkedő színvonalú munkát még sehol nem tapasztalt, mint a Corvinuson. Őt január elsejétől kutatóprofesszorként foglalkoztatja az egyetem.
