Kettős mércét alkalmaz Brüsszel a modellváltó egyetemek diákjainál

Új és kiváló lehetőséghez jutott a Budapesti Corvinus Egyetem azáltal, hogy létrejött a Pannónia, illetve a Hu-rizont program – mondta a lapunknak adott interjúban Szántó Zoltán Oszkár rektorhelyettes. Az egyetemi vezető azt is részletezte, hogy az intézmény helyzete rengeteget javult a modellváltás óta: számottevően nőtt a költségvetésük, stabilizálódott a gazdálkodásuk, dolgozóik átlagbére pedig a duplájára emelkedett. Arra is kitért, hogy az egyetem kutatóintézete jelentős eredményeket tud felmutatni, amit híres nemzetközi kutatóinak segítségével ért el.

– Próbára tette az egyetemünket a Horizon Europe és Erasmus programokból történő kizárás, de a modellváltó egyetemek több új és kedvező lehetőséghez jutottak, mint például a Pannónia vagy a Hu-rizont program – jelentette ki Szántó Zoltán Oszkár, a Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus) kutatási rektorhelyettese, a kiemelt kutatásokkal foglalkozó Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánja. A rektorhelyettes úgy folytatta, bár a CIAS-t kutatóintézetként közvetlenül nem érinti az Erasmus+ programra vonatkozó szankció, a kutatók is szívügyüknek tekintik a hallgatók nemzetközi képzését és részvételét a csereprogramokban.

A Pannónia program mindenkinek az igényeit kielégíti (Fotó: Bach Máté)

Jobb lehetőségek

A diákoknak több lehetőségük nyílt Európán kívüli helyeken tanulni az Erasmust kiváltó és szeptembertől induló Pannónia program részeként, csupán az intézmény kapcsolatrendszerén múlik, hogy hova mehetnek a hallgatók. – Minőségi partnerekhez küldjük a hallgatóinkat Európán belül és kívül, Szingapúrtól az Egyesült Államokig, de mehetnek akár a jobb dél-amerikai egyetemekre is, amelyek a nemzetközi szakmai rangsorokban a legjobbak között szerepelnek – sorolta a lehetőségeket a CIAS dékánja. Hozzátette,

 a meglévő források elengedők arra, hogy a következő félévben minden igényt kielégítsenek: a hallgatói mellett az oktatói, a kutatói, illetve a szolgáltató területen is elérhető a mobilitás a Pannónia programban.

Felidézte: a Corvinust sújtó szankció felszínre kerülésekor az egyetem kuratóriuma rögtön hozott egy olyan határozatot, miszerint az egyetemen senkit sem érhet hátrány az Erasmusból való kikerülés miatt, mert igény esetén biztosítják a szükséges erőforrásokat. Ez a lehetőség a mai napig fennáll, és bizonyos esetekben szükség is van rá, mert egyes partnerek ugyan szívesen fogadnak corvinusos diákokat, de valamiért a Pannónia programtól kicsit még ódzkodnak. – A partnerek hatvan százalékával a Pannónián keresztül ugyanúgy működik a hallgatócsere, mint korábban, húsz százalékuk kicsit óvatosabb, további húsz százalékuk pedig más keretek között folytatja az együttműködést a Corvinusszal – ismertette Szántó Zoltán Oszkár.

A rektorhelyettes további diszkriminatív elemnek nevezte, hogy a partnerek küldhetnek hozzájuk erasmusos diákokat, a Corvinus azonban ugyanezt nem teheti meg. 

– Az, hogy egyedül Magyarországot érinti ez a korlátozás, kérdéseket vet fel: ha állítólagos jogállamisági problémát érzékelnek hazánk esetében, akkor miért pont az egyetemi hallgatók isszák meg ennek a levét? Ráadásul a magyar modellváltó egyetemek nagyon vonzó célpontok a nyugat-európai hallgatók körében.

A modellváltás előnyei

A rektorhelyettes hangsúlyozta: a Corvinus gazdálkodása rendkívül stabil, jelentősen nőtt az éves költségvetésük, az egyetemnek soha nem volt annyi forrása, mint az elmúlt öt évben. A teljesítményalapú bérezésnek köszönhetően ebben az időszakban az egyetemi dolgozók átlagjövedelme megduplázódott, ami az alapítványi átállás nélkül elképzelhetetlen lett volna.
– Nonprofit magánegyetemként sokkal rugalmasabb szabályozási környezetben dolgozunk, mint az állami egyetemek. A Corvinus stratégiájában azt fogalmaztuk meg, hogy a régió legjobb egyetemei közé tartozzunk, tehát többek között Béccsel, Prágával és Varsóval versenyzünk. Ha két versenyző közül az egyik szabadon mozog, a másik pedig béklyóban van, akkor a szabadon mozgóval nehéz versenyre kelni. A modellváltás egyik eredménye lehet, hogy 

a magyar hallgatók közül kevesebben mennek külföldre oklevelet szerezni a jó minőségű oktatás miatt, továbbá egyre több külföldi oktató és kutató érkezik ide. 

Ezért egyre kevesebb értelme van annak, hogy a magyar diákok külföldi egyetemre iratkozzanak be, ha nemzetközi környezetben akarnak tanulni. Programjaink kétharmada angolul vagy angolul is indul, egy teremben ülnek a magyar és a külföldi diákok. A nemzetközi hallgatók aránya jelenleg húsz százalék – világított rá Szántó.
A Corvinus kutatási teljesítménye a nemzetközileg kiemelt publikációk terén háromszorosára növekedett 2019 óta, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a beadott nemzetközi kutatási pályázatok száma a Horizont pályázatok embargója ellenére. Ide most is pályázhatnak a modellváltó egyetemek társult partnerként, pénzt viszont nem kapnak az uniótól. A magyar kormány kínál erre alternatívát: létrehoztak egy kompenzációs alapot, amelyből a magyar kollégák meg fogják kapni a részüket, illetve a kutatáshoz szükséges forrásokat. Emellett megépült az átalakulás szimbóluma, a Gellért Campus is. A modellváltás óta negyvenmilliárd forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre. Az intézmény költségvetése 75 százalékkal nőtt, a hallgatók nagy része pedig Corvinus-ösztöndíjjal tanul, ami kedvezőbb az állami támogatási rendszernél, nincs röghöz kötés sem – részletezte a rektorhelyettes.

Egyre több külföldi hallgató és kutató érkezik Magyarországra, a magyarok pedig egyre kevésbé mennek külföldre (Fotó: Bach Máté)

Világszínvonalon

A CIAS dékánja felidézte: a CIAS-t 2018-ban alapította az egyetem, egy évvel a modellváltás előtt. Stratégiai célként tekintettek arra, hogy olyan nemzetközi kutatóintézetet hozzanak létre a külföldi példák alapján, amely hozzájárul a Corvinus egyetem kutatási eredményességének és teljesítményének növeléséhez, nemzetközi láthatóságának fokozásához, amivel egyidejűleg az intézményt kinyitják a világra.

A CIAS egyik alapvető funkciója, hogy olyan nemzetközi színvonalú kutatásokat végezzen, amelyeknek a szervezeti keretei nemzetközi kutatóközpontok formájában jönnek létre. 

Ezeket az adott szakterület kiemelkedő hazai vagy nemzetközi képviselői vezetik. Például a mesterséges intelligenciát kutató Cesar Hidalgo irányítja a Collective Learning Labet. Az egyetem operáció­kutató központja Illés Tibor vezetésével több külföldi kutatóval működik együtt, egyikük az Amerikában dolgozó, horvát származású Goran Lesaja, a másik pedig egy világhírű matematikus, Jurij Nyeszterov, aki CIAS-vendégkutatói státusának lejárta előtt két nappal jelezte, hogy szívesen maradna az egyetemen főállású kutatóként. Ő nagyon jól ismeri az operációkutatókat az egész világon, de ilyen kiemelkedő színvonalú munkát még sehol nem tapasztalt, mint a Corvinuson. Őt január elsejétől kutatóprofesszorként foglalkoztatja az egyetem.

Minőségi szempontok

A CIAS másik alapvető funkciója az, hogy kinyissa a Corvinus kapuit a világra. Az amerikai Fulbright kutatói ösztöndíjprogram mintájára vendégkutatói pozíciókat kínálnak versenyeztetés alapján. Ezekre hatvannál is többen jelentkeztek a 2024/25-ös akadémiai évre az USA-tól kezdve európai országokon át egészen Kínáig. – A jelentkezők közül 31-et választottunk ki minőségi szempontok alapján: kutatási, publikációs, oktatási, valamint a kutatási pályázatok elnyerésének teljesítményét tartva szem előtt. Évről évre nő a jelentkezők száma és minősége – tudatta a CIAS dékánja.
Úgy folytatta: az ide érkező kutatók előadást tartanak a fiatal kollégáknak, mesterkurzust a PhD-hallgatóknak, illetve a kollégákkal közös kutatási és publikációs tevékenységbe fognak. – Nem titkolt szándékunk a Corvinus oktatói és kutatói állományának nemzetköziesítése. Sok vendégkutatónak adunk rész- vagy főmunkaidős állásajánlatot, az utóbbi években hatvan kutatóból 17 nálunk maradt. A Corvinuson már az oktatók és a kutatók több mint tíz százaléka nemzetközi – tájékoztatott Szántó Zoltán Oszkár.
Hozzáfűzte, ennek a betetőzése, hogy az egyetemnek külföldi rektora lesz Bruno van Pottelsberghe személyében várhatóan augusztus elsejétől, akit a szenátus és a fenntartó alapítvány kuratóriuma egyaránt támogat. Ez egy fontos mérföldkő a Corvinus fejlődésében, a CIAS pedig a nemzetköziesítési folyamat egyik kulcs­szereplője: jelentős eredményeket tud felmutatni a vendégkutatók és a kiemelt kutatóközpontok szempontjából is. –

Senki nem mondja meg egy kutatónak, hogy mit kutasson, mindenki a saját kutatási témájával pályázik, azt próbálják összekapcsolni a Corvinuson folyó kutatásokkal. 

Kialakítottunk egy olyan mechanizmust, amelyben gyorsan elvégezzük a szükséges adminisztrációt, tehát a szerződéskötést, illetve a vízum, a tartózkodási engedély és a biztosítás megszerzését, azaz olyan szolgáltatásokat biztosítunk, mintha valaki Fulbright-ösztöndíjjal érkezne az egyetemre – részletezte a CIAS dékánja.

A MOL naprakész eredményeket kap a Corvinus egyik legnevesebb kutatójától (Fotó: Bach Máté)

Aktuális témák

Szántó Zoltán Oszkár a kutatások tématerületeiből kettőt emelt ki: egyrészt a Baranyi Péter által vezetett mesterséges intelligenciával összefüggő kutatásokat, amelyekhez kapcsolódik a hálózatkutatás, az optimalizáció, illetve az adattudomány témája is. 

Az elmúlt időszakban például a Mollal alakult ki jó együttműködés, ugyanis Cesar Hidalgótól az olajvállalat közép- és felsővezetői naprakész kutatási eredményeket kapnak, amelyeket a saját munkájukban fel tudnak használni.

A másik jelentős kutatási tématerület a fenntarthatósághoz kapcsolódik: a Zsolnai László által vezetett Gazdaságetika Központban olyan témakörökkel foglalkoznak, mint például az etikus gazdasági viselkedés, a fenntarthatóság vagy a felelősségteljes fogyasztás és termelés. Mint tájékoztatott, a Hu-rizont program részeként a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság témakörében pályázatokat készítenek elő, amelyekhez kiváló nemzetközi partnereket sikerült megnyerni: Amerika legjobb egyetemei végeznek közös kutatást a Corvinusszal, de az egyik projektjükbe az emberiség jövőjének kérdéseivel foglalkozó Római Klub is beszáll. Emellett a Hongkongi Kínai Egyetemmel írtak alá együttműködési szerződést a mesterséges intelligencia témakörében zajló kutatásról, ez az intézmény is a Corvinus partnere a Hu-rizont kutatási pályázatban.

Borítókép: Az egyetem helyzete az elmúlt években nagyon sokat javult, jelenleg a bécsi, prágai és varsói felősoktatási központokkal versenyez (Fotó: Bach Máté)