Király Nóra: Kiárusította Újbuda zöld tüdejét az önkormányzat

A politikus elmondta, minden eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák a terület beépítését.

Fotó: MTVA/Róka László

– Tősgyökeres újbudaiként felháborítónak tartom, hogy az önkormányzat semmit sem tesz a Madárhegyen található hatalmas, egybefüggő zöldterület beépítése ellen – mondta el Király Nóra, aki hozzátette, a terület kálváriája még 2005-ben indult, amikor a szocialista Molnár Gyula vezette újbudai önkormányzat átminősítette a területet, és kinyitotta Pandóra szelencéjét, amelynek eredményeként most több száz lakásos lakópark épülhet a védett állatok menedékének szolgáló területen. 

A helyzet azért különösen nehéz, mert a terület már magánkézben van. Ennek ellenére a civilekkel közösen tovább keressük a lehetőséget, hogy hogyan lehetne az építkezést jogi úton megakadályozni

– tette hozzá a politikus, aki szerint az ideális helyzet az lenne, hogyha az önkormányzat természetvédelmi területté nyilvánítaná a teljes területet, és garantálná, hogy a jövőben is megmaradjon egy kedvelt kirándulóhelynek. 

Én már réges-régen megállítottam volna Újbuda ilyen nagymértékű beépítését, ugyanis a kerület gyakorlatilag megtelt. A kerületben nincs elég parkolóhely, orvosi rendelő, óvoda, iskola. Ez a helyzet pedig az utóbbi években különösen igazzá vált a Madárhegyre

– emelte ki Király Nóra, majd hozzátette, napi kapcsolatban van a helyi lakosokkal, civilekkel és a természetvédelmi egyesületekkel, alapítványokkal, akik támogatják a terület beépítése elleni küzdelmet. 

Amint arról korábban is beszámoltunk, a főváros XI. kerületében, a Madárhegyen egy belterületi ingatlanon található erdő beépítése ellen kezdtek el tiltakozni a helyi lakosok, azonban a magát környezetvédőnek és a civilek támogatójának beállító főváros lépten-nyomon igyekszik lesöpörni a helyiek követeléseit az asztalról.

Számos környezetvédelmi aggályt felvet egy, a főváros XI. kerületében hamarosan induló beruházás, amelynek eredményeként egy jelenlegi erdőt, amely védett madaraknak ad otthont, beépítenének, annak ellenére, hogy a helyi civilek szerint mind a fővárosnak, mind pedig az újbudai önkormányzatnak lehetősége lenne a belterületen elterülő erdőt védetté nyilvánítani. 

A kerületi önkormányzat jegyzőjének, illetve a közgyűlésnek ugyanis jogában áll belterületeken található erdőségeket védetté nyilvánítani, azonban a László Imre vezette önkormányzat a kampány során a civilek környezetvédő kezdeményezését nem támogatta, hanem támadni kezdte, majd pedig egy podcastműsorban több helyi, baloldali képviselő is fideszes hátszelű Facebook-akcióként hivatkozott az ügyben kezdeményezett aláírásgyűjtésre. 

Az üggyel kapcsolatban korábban megszólalt Keller Zsolt kerületi képviselő is, aki azt állította:

Nem szeretnék hazudni, szinte biztos, hogy sem a XI. kerületi önkormányzat, sem a főváros nem sajátítja majd ki ezt a részt.

A politikus a kijelentéseit annak ellenére tette, hogy a terület beépítése ellentétben áll a kerület hosszú távú környezetvédelmi programjával, aminek célja, hogy a kerületben csökkenjen a hőszigethatás. Azonban a Madárhegy egyik utolsó nagyobb, egybefüggő fás területének felszámolásával a városrészben a csökkenés helyett nőne a hőhatás. 

Az ügy egészen Bardóczi Sándor főtájépítészig és a fővárosi önkormányzatig jutott, akik egyeztetést kezdeményeztek a tiltakozó civilekkel, azonban a helyi kezdeményezést vezető természetfotós, Bodainé Klotz Adrienne szerint a találkozó eredménytelenül zárult. 

A civilek elmondása szerint ugyanis az egyeztetésen Bardóczi Sándor főtájépítész azt állította, hogy nincs pénz és jogi lehetőség az építkezés megakadályozására, majd pedig a fővárosi önkormányzat egyik, a terület élővilágát felmérő munkatársa azt állította, hogy csak néhány védett madár található a kérdéses területen, amelyek az építkezést követően megtalálják a helyüket a lakópark területén, illetve a közelben lévő, megmaradt zöldterületek egyikén. 

A fővárosi különítmény a civileknek emellett azt is megpróbálta beadni, hogy a terület infrastruktúrája nincs leterhelve, így nem lesz probléma a területre építendő több száz lakásba költöző ember kiszolgálásával sem. Mindezt annak ellenére állították, hogy a Madárhegyen, illetve a környékén már most is mindennaposak a dugók. 

A civilek mindezek mellett aggodalmukat fejezték ki a Keserű-ér állapotával kapcsolatban is, ugyanis a beépítések következményeként a forrás vizének állapota folyamatosan romlik. A kérdéses beépítés pedig mindössze néhány méterre történne a Keserű-értől, így már az építkezés is negatívan befolyásolná a forrás állapotát. 

A madárhegyi telek beépítésével kapcsolatban lapunk megkereste a XI. kerületi önkormányzatot, és azt szerettük volna megtudni, hogy a kerület továbbra sem tervezi a kérdéses terület védetté nyilvánítását, azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésekre. 

Borítókép: A Csajkovszkij park részlete a főváros X. kerületében, Kőbányán (Fotó: MTVA/Róka László)