Lépett a kormány az online csalások ellen, könnyebben visszakaphatják pénzüket az áldozatok

Újfajta bejelentési, zárolási eljárást vezet be a kormány, amely hozzájárulhat az ellopott pénzek visszaszerzéséhez – jelentette be az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence elmondta: az új szabályozás alapján a bankok közötti információcsere-mechanizmus indulhat be, amely követi az elcsalt összeget és beavatkozik annak befagyasztása érdekében. A miniszter hangsúlyozta: a cél, hogy a bűncselekmény után ne csak a rendőrség, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók is gyorsabban és hatékonyabban tudják megakadályozni az összeg elvonását.

Fotó: MTI/Lakatos Péter

Hangsúlyozta: a büntetőeljárást érintő módosítások célja, hogy fokozzák azok eredményességét. – Ebben fontos változás az úgynevezett ügyteher elosztása, melyben a bíróságok az általános illetékesség alapján járhatnak el, így nincs szükség speciális szakértelemre – magyarázta. 

A miniszter hozzátette: egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabban beszerezhetők egy személy azonosításához szükséges adatok.

Kiegészül a büntetőeljárást lefolytató szervek jelzési kötelezettsége is, így azok az online csalásokra használt felhasználói fiókok törlését is kezdeményezhetik

– emelte ki. 

Mint mondta, végül pedig az új típusú adatkérések lehetővé teszik a külföldi szolgáltatókkal való együttműködést, ahol a hatóság nem közhatalmi jogkörben jár el, de az üzletszabályzat lehetővé teszi az együttműködést. 

Határozott fellépés a kormánytól

A miniszter aláhúzta: a kormány az új eljárással hatékonyan fellép a magyar családokat és vállalkozásokat megkárosító csalók ellen, akik a nemzetgazdaságnak is komoly károkat okoznak.

2025 nyarától egy visszaélésszűrő rendszer is megkezdi működését, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat

– hívta fel a figyelmet Tuzson Bence.

Hozzátette, a törvényi változások mellett, két másik pillére is van az online bűncselekményekkel szembeni fellépésnek. Az egyik az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó áldozatsegítő rendszer, amely bárkinek lehetőséget nyújt arra, hogy ha online csalás áldozatává válik, akkor segítséget kapjon. 

– Akár az áldozatsegítő vonalon keresztül, akár az áldozatsegítő központban és pontokon szakértői segítséget kaphatnak az áldozatok. Kollégáink jogi, pszichológiai és szakmai iránymutatást adnak. Az áldozatsegítő rendszerből számos hasznos visszajelzést kapunk, amelyeket a törvényalkotásban is felhasználhatunk – fejtette ki.

Úgy véli, szintén fontos pillér a megelőzés, az edukáció és a közös fellépés. Emlékeztetett: az Igazságügyi Minisztérium 2023 elején az elsők között csatlakozott a KiberPajzs programhoz, amely több állami vállalatot és a bankszövetség tagjait is magában foglalja. 

A programon keresztül számos olyan megelőző edukációs és tájékoztató anyag készült, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek elkerüljék az online csalókat és időben észrevegyék, ha valaki meg akarja szerezni az adataikat

– mutatott rá.

Mint mondta, az országos programnak hála, egyre több ember tudja időben felismerni, ha valaki az adatait szeretné megszerezni és felhasználni. Hosszú az út és csak akkor érhetünk a végére, ha az embereket felkészültté és ellenállóvá tudjuk tenni a csalásokkal szemben. A KiberPajzs program ebben kiemelt szerepet vállal – hangsúlyozta.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: a jegybank is részt vesz az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik. 

Fontosnak nevezte, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék, amihez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, azonban tovább kell folytatni ezt a munkát – mondta. Kitért arra: az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.

A csalások elleni küzdelem folyamatos, változatos kihívás, az idei első negyedévben elsősorban a kártyás visszaélések száma nőtt ismét erőteljesen, míg az átutalásokhoz kapcsolódó esetek száma csak kis mértékben emelkedett 

–  ismertette. 

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. A bankszektor dolgozik egy központi visszaéléseket kiszűrő rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el. Kandrács Csaba hozzáfűzte, hogy az új visszaélésszűrő rendszer a mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás öt másodperces végrehajtásán belül.

Borítókép: Tuzson Bence (Fotó: MTI/Lakatos Péter)