A kormány egyik legfontosabb célja, hogy megvédje az emberek biztonságát – húzta alá az igazságügyi miniszter az online bűncselekményekkel szembeni fellépés témájában összehívott szerdai sajtótájékoztatóján. Tuzson Bence emlékeztetett: 2010-ben Magyarországon éves szinten 428 ezer bűncselekmény volt, ami 2023-ra már csak 162 ezerre csökkent. Hangsúlyozta, az online térben megjelentek újfajta bűncselekmények, amik ellen a kormánynak határozottan fel kell lépni.
Mindenkinek van olyan ismerőse, akinek ki akarták csalni a bankszámláját
– jegyezte meg a tárcavezető. Leszögezte: nem csak a legkiszolgáltatottabb emberek esnek áldozatul ezeknek az átveréseknek, ugyanis olyan kifinomult technikát alkalmaznak a bűnözők, aminek az eredményeként szinte mindenki áldozattá válhat.
Ezért idén tavasszal egy olyan törvénycsomagot terjesztettek a parlament elé, amelynek köszönhetően új, immár törvény adta lehetőségekkel és eszközökkel léphetnek fel a hatóságok az online bűnelkövetőkkel szemben
– hívta fel a figyelmet a miniszter. Tuzson Bence hozzátette: a törvénycsomagot közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel hozták létre.
Mint mondta, augusztus elsejétől újfajta bejelentési, zárolási eljárás lép hatályba, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által ellopott pénzek visszaszerzéséhez.
Ez az első olyan törvénycsomag, amely az online csalásokkal szemben megindult intenzív kormányzati munka eredményeként született
– hangsúlyozta, majd leszögezte: az információs hálózatban a pénzügyi szektor szereplői közötti információáramlás kifejlesztése a cél, a pénz követése és befagyasztása érdekében.
Amikor egy áldozat rájön, hogy a bankszámlájáról pénzt vontak le megtévesztés vagy a tudta nélkül, a bankjához vagy a rendőrséghez fordul. Az új szabályozás alapján a bankok közötti információcsere-mechanizmus indulhat be, amely követi az elcsalt összeget és beavatkozik annak befagyasztása érdekében
– fogalmazott. Hozzátette: ebben a folyamatban nemcsak bankok vagy más pénzforgalmi szolgáltatók vesznek részt, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szervezeti egysége is.
A cél az, hogy a bűncselekmény után ne csak a rendőrség, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók is gyorsabban és hatékonyabban tudják megakadályozni az összeg elvonását
– húzta alá Tuzson Bence.
Hangsúlyozta: a büntetőeljárást érintő módosítások célja, hogy fokozzák azok eredményességét. – Ebben fontos változás az úgynevezett ügyteher elosztása, melyben a bíróságok az általános illetékesség alapján járhatnak el, így nincs szükség speciális szakértelemre – magyarázta.
A miniszter hozzátette: egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabban beszerezhetők egy személy azonosításához szükséges adatok.
Kiegészül a büntetőeljárást lefolytató szervek jelzési kötelezettsége is, így azok az online csalásokra használt felhasználói fiókok törlését is kezdeményezhetik
– emelte ki.
Mint mondta, végül pedig az új típusú adatkérések lehetővé teszik a külföldi szolgáltatókkal való együttműködést, ahol a hatóság nem közhatalmi jogkörben jár el, de az üzletszabályzat lehetővé teszi az együttműködést.
Határozott fellépés a kormánytól
A miniszter aláhúzta: a kormány az új eljárással hatékonyan fellép a magyar családokat és vállalkozásokat megkárosító csalók ellen, akik a nemzetgazdaságnak is komoly károkat okoznak.
2025 nyarától egy visszaélésszűrő rendszer is megkezdi működését, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat
– hívta fel a figyelmet Tuzson Bence.
Hozzátette, a törvényi változások mellett, két másik pillére is van az online bűncselekményekkel szembeni fellépésnek. Az egyik az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó áldozatsegítő rendszer, amely bárkinek lehetőséget nyújt arra, hogy ha online csalás áldozatává válik, akkor segítséget kapjon.
– Akár az áldozatsegítő vonalon keresztül, akár az áldozatsegítő központban és pontokon szakértői segítséget kaphatnak az áldozatok. Kollégáink jogi, pszichológiai és szakmai iránymutatást adnak. Az áldozatsegítő rendszerből számos hasznos visszajelzést kapunk, amelyeket a törvényalkotásban is felhasználhatunk – fejtette ki.
Úgy véli, szintén fontos pillér a megelőzés, az edukáció és a közös fellépés. Emlékeztetett: az Igazságügyi Minisztérium 2023 elején az elsők között csatlakozott a KiberPajzs programhoz, amely több állami vállalatot és a bankszövetség tagjait is magában foglalja.
A programon keresztül számos olyan megelőző edukációs és tájékoztató anyag készült, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek elkerüljék az online csalókat és időben észrevegyék, ha valaki meg akarja szerezni az adataikat
– mutatott rá.
Mint mondta, az országos programnak hála, egyre több ember tudja időben felismerni, ha valaki az adatait szeretné megszerezni és felhasználni. Hosszú az út és csak akkor érhetünk a végére, ha az embereket felkészültté és ellenállóvá tudjuk tenni a csalásokkal szemben. A KiberPajzs program ebben kiemelt szerepet vállal – hangsúlyozta.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: a jegybank is részt vesz az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik.
Fontosnak nevezte, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék, amihez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, azonban tovább kell folytatni ezt a munkát – mondta. Kitért arra: az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.
A csalások elleni küzdelem folyamatos, változatos kihívás, az idei első negyedévben elsősorban a kártyás visszaélések száma nőtt ismét erőteljesen, míg az átutalásokhoz kapcsolódó esetek száma csak kis mértékben emelkedett
– ismertette.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. A bankszektor dolgozik egy központi visszaéléseket kiszűrő rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el. Kandrács Csaba hozzáfűzte, hogy az új visszaélésszűrő rendszer a mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás öt másodperces végrehajtásán belül.
