Hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára júliustól Görögországban, főként olyan munkahelyeken, ahol a hét minden napján, a nap 24 órájában folyik munkavégzés. Pavlosz Marinakisz kormányszóvivő szerint az intézkedés csak nagyon kevés vállalatot érint, alapvetően ötnapos munkahétben dolgoznak a görögök, a hatodik munkanap csak különleges körülmények között alkalmazható.
Az új szabályozás nem érinti a görög törvények által előírt általános ötnapos és negyvenórás munkahetet, a törvénymódosítástól a feketefoglalkoztatás csökkenését várják – foglalta össze a görög munkaügyi és szociális biztonsági miniszter nyilatkozatát a Világgazdaságnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
A döntés hátterében az áll, hogy Görögországban a második legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, és alacsony a részmunkaidősök aránya is, miközben itt a legmagasabb a ténylegesen ledolgozott munkaórák heti átlagos száma, valamint a legmagasabb a hosszú munkaidőben dolgozók aránya is.
Hosszabb vagy rövidebb munkahét?
A görög kormány azt reméli, hogy az új modellel pótolni tudja a hiányzó munkavállalókat és felveszi a harcot a feketepiaci foglalkoztatással.
Több más ország ugyanakkor rövidebb munkaidővel kísérletezik, és inkább a négynapos munkahetet tartják jó megoldásnak.
Szalai Piroska szerint ha kellőképpen rugalmas a munka törvénykönyve, nem kell új szabályokat alkotni, bármikor lehet élni a négynapos munkarenddel, ami ma nálunk részmunkaidőnek számít. Magyarországon a részmunkaidő azonban nem népszerű, nagyon kevesen dolgoznak így. Ausztriában viszont kifejezetten elterjedt, a még nem iskoláskorú gyermeket nevelő anyák közül sokan élnek ezzel a lehetőséggel.
A heti negyven óránál hosszabb munkarendet a magyar szabályok csak átmenetileg engedik meg. A ledolgozott pluszórákat vagy egy adott időkereten belül jóvá kell írni, vagy túlóraként el kell számolni, de a túlórák számát a törvény éves szinten maximálta.
Nem egyértelmű a ledolgozott órák száma
Sok olyan nyugat-európai ország van, ahol a nők kevesebb óraszámban dolgoznak, mint nálunk vagy a keleti blokk országaiban. Ez azért lehet, mert itt tipikusan sokkal később, csak a hetvenes-nyolcvanas években álltak be a munkaerőpiacra, és ma is nagy az atipikus munkavállalás aránya – mutatott rá a munkaerőpiaci szakértő. Szalai Piroska szerint csak az átlagos munkában töltött időt vizsgálni csalóka, csak akkor látszanak az objektívebb számok, ha a részmunkaidősöket külön vizsgáljuk.
Hazánkban a 2006–2010 közötti időszakban számos munkáltató váltott négynapos munkahétre átmenetileg azért, hogy kevesebb munkavállalótól kelljen megválni, azaz minél többet meg tudjanak tartani a válság alatt. Ez arányosan csökkentette a kereseteket is.
