Visszatér a hatnapos munkahét?

Ezrek tüntettek ellene, a görög kormány most mégis visszahozta.

Forrás: Pexels

Forrás: Eurostat, készítette: Szalai Piroska

Nem egyértelmű a ledolgozott órák száma

Sok olyan nyugat-európai ország van, ahol a nők kevesebb óraszámban dolgoznak, mint nálunk vagy a keleti blokk országaiban. Ez azért lehet, mert itt tipikusan sokkal később, csak a hetvenes-nyolcvanas években álltak be a munkaerőpiacra, és ma is nagy az atipikus munkavállalás aránya – mutatott rá a munkaerőpiaci szakértő. Szalai Piroska szerint csak az átlagos munkában töltött időt vizsgálni csalóka, csak akkor látszanak az objektívebb számok, ha a részmunkaidősöket külön vizsgáljuk.

Hazánkban a 2006–2010 közötti időszakban számos munkáltató váltott négynapos munkahétre átmenetileg azért, hogy kevesebb munkavállalótól kelljen megválni, azaz minél többet meg tudjanak tartani a válság alatt. Ez arányosan csökkentette a kereseteket is.

Vissza a múltba?

Görögországban most visszatértek a nálunk sem ismeretlen rendszerhez, ami a hetvenes-nyolcvanas évekig általános volt Magyarországon is. A hatnapos munkahétről fokozatosan tértünk át, először lett minden második szombat szabad, végül kivezették a szombati munkanapot.

Több generáció óta ötnapos munkarendben élünk, olyannyira hozzászoktunk ehhez, hogy nehezen elképzelhető, hogy újra sztenderddé tegyék a hatnapost – vélekedett a szakértő.

Szalai Piroska szerint kettős hatás látszik, mert

• a feszített munkaerőpiac,
• a munkaerőhiányos társadalom,
• a digitalizácó és
• a mesterséges intelligencia miatt

egyes ágazatokban csökken a munkaerő iránti kereslet, miközben szakmák szűnnek meg, mások pedig új korszakot írnak majd ugyan, de attól nem kell tartani, hogy ne legyen majd munkánk.

Forrás: Eurostat, készítette: Szalai Piroska

A képet árnyalja a pandémia alatt elterjed home office, azóta ugyanis sokkal inkább elképzelhető és megengedett az otthoni munkavégzés, mint előtte.

Magyarországon azonban a home office aránya még most is az egyik legalacsonyabb az uniós országokban.

A munkaerőpiaci átalakulás legutóbb is gyorsan lezajlott a számítógépek és online rendszerek elterjedésének idején a kilencvenes években, illetve az internetforradalom során az elmúlt 10-15 évben.

Forrás: Eurostat, készítette: Szalai Piroska

A béren felüli juttatások

Hazánkban az éves átlagos bruttó kereset 84 százalékát teszi ki az átlagos alapbér, a többi a béren felüli kereset elemeiből áll. Ebbe a rendszeres, tehát minden hónapban megkapott pótlékok és a nem rendszeres jutalmak, prémiumok, karácsonyi, illetve húsvéti egyszeri kifizetések is beletartoznak. A béren felüli juttatások közül közel egyforma, 8-8 százalék a rendszeres és a nem rendszeres kereseti rész átlagosan – mondta Szalai Piroska.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)