Az elmúlt két év hazánkban és Európában jelentős visszaesést hozott a gyermekvállalás szempontjából, még azokban az országokban is, ahol a nagy arányú bevándorlás miatt minden harmadik-negyedik gyerek külföldi hátterű anyától születik – mondta Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke az MCC Feszt Demográfiai és mentális versenyképesség az Európai Unióban című panelbeszélgetésén. Úgy folytatta, rengeteg probléma vesz minket körül a világban: háború, energiaválság, infláció, előtte a Covid.
– A lelki egészség segíthet minket felvértezni ahhoz, hogy megküzdjünk ezekkel a problémákkal, és ilyen körülmények között is merjük a jövőt, a gyermeket választani
– mutatott rá.
Magyarország az élbolyban
Fűrész Tünde arról is beszélt, hogy ha megnézzük a fejlett országokat, azt látjuk: a generációk távol élnek egymástól. Sok hang törekszik az idősek és a fiatalok szétválasztására, miközben a család éppen ezekek a generációknak az összessége. Magyarország törekszik a nemzedékek közötti együttműködésre, nálunk van igény a kommunikációra a fiatalok és az idősek között – osztotta meg tapasztalatait.
Közönségkérdésre válaszolva kijelentette: a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám (TTA) tekintetében az Eurostat 2022-es adatai meglepetést jelentettek, Franciaországot kivéve ugyanis az első hat helyen csak kelet-közép-európai államok állnak. Magyarország az 1,56-os mutatóval az uniós rangsor végéről a hatodik helyre lépett előre, de ez még mindig messze van a vágyott 2,1-től.
A térség országai közül Csehországban nem volt olyan Gyurcsány–Bajnai korszak, ami a családtámogatásokat megnyirbálta volna, és feltehetőleg ez az oka annak, hogy ott még nagyobb mértékben tudott növekedni a gyermekvállalási kedv.
Romániában pedig azért jó a mutató, mert az uniós statisztika beszámítja a külföldön született gyerekeket az adott országhoz, és nagyjából ötmillió román él nyugati országokban, így az ott születetteket is a román mutatóknál veszik figyelembe – ismertette a KINCS elnöke.
A versenyképesség hatása a demográfiára
Molnár Balázs, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az a magyar uniós elnökség prioritása, hogy előmozdítsa Európa versenyképességét. Ennek lényeges eleme a termelékenység, azaz hogy mit és hogyan állít elő egy ország, mennyire rugalmas a munkaerőpiaca, de ide tartozik a konnektivitás és energiaárak megfizethetősége is. A demográfiának a munkaerőpiaccal és a termelékenységgel szoros kapcsolata van – mutatott rá.
A helyettes államtitkár úgy vélekedett,
Magyarország esetében az agrárium versenyképessége kulcskérdés, mert fontos, hogy el tudja látni magát egészséges élelmiszerrel, Európa pedig azért veszít a versenyképességéből, mert fontos kulcsterületeken átengedte a terepet más szereplőknek.
A kontinensünk szerepe nagyon keményen visszaszorul, és amíg a népesedési problémával nem kezd valamit, addig ezt nem tudja megoldani. A betelepítés nem segít a versenyképességet meghatározó high-tech iparágakon, mert ott fejlődőképes, jól képzett és elkötelezett munkaerőre van szükség – A családpolitika nemzeti hatáskörben van, nem szeretnénk, ha Brüsszel mondaná meg, hogy Magyarország milyen családfogalmat alkalmazzon vagy családpolitikát folytasson.
Elkerültük a nemzethalált
Engler Ágnes, a KINCS kutatóközpont-vezetője kijelentette: gazdasági szempontból problémát jelent az idősödő népesség számának a növekedése, mert azzal, hogy egyre tovább élünk, egyre nagyobb népességet kell eltartani. Magyarország más megoldási utat választott, mint a nyugat-európai országok, mert belülről akarja pótolni a saját népességét, nem kívülről akar befogadni idegeneket.
Magyarország a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát akarja növelni, és biztosítani a jólétben történő nevelkedést, de az is fontos, hogy mentálisan egészséges családokban nőjenek fel a gyerekek
– hangsúlyozta. Hozzátette, 2011-ben a termékenységi mutató 1,23-ra süllyedt, ami a nemzethalál szintjének tekintett 1,3 alatt van, de sikerült megfordítani és Európában vezető országként tudtuk feltornászni ezt a mutatót.
A lelki egészség jelentősége
Hal Melinda, a Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője szerint szükség van erős lelki stabilitásra és a lelki egészségre, mert fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek stabil és hosszú távon megtérülő döntéseket hozni, és belássák, hogy erőfeszítéseik sokszorosan megtérülnek a gyermekvállalással. A munkaerőpiacon az látszik, hogy a fiatalok gyorsan változtatnak, akár évente vagy kétévente munkahelyet váltanak, ami szintén nem a hosszú távú elköteleződés irányába mutat – jelezte.
A kutatásvezető hangsúlyozta:
meg kell előzni a mentális és pszichiátriai betegségek kialakulását, mert az látszik, hogy soha ennyi mentális zavaron átesett ember nem élt még a társadalomban.
Erre jó példa, hogy minden második nő szülés utáni depresszióval küzd, ami megakadályozza vagy öt-hat évvel kitolja a második baba születését, ehhez szakellátásra és védőnői segítségre is szükség van. A megelőzésre elég keveset fordítottak az előző évtizedekben, márpedig ez a versenyképességet is negatívan befolyásolja. – Hiába fejlődik a gazdaságunk, nem érjük el még a stagnáló eredményeket sem, mert a lelki állapot miatt az egyén nem tudja megoldani a krízishelyzeteket, erre szolgáltatott tökéletes példát a Covid-járvány. A kormányzat támogatása nélkülözhetetlen a mentális egészség problémájának megoldásához, de az embereket is meg kell győzni, hogy átformálják a gondolkodásukat róla – fogalmazott Hal Melinda.
