A nyugati mellett kialakul egy Kína-központú gazdasági rendszer

A Tranziton tartott beszélgetésen szakértők járták körbe az átalakuló geopolitikai helyzetet.

2024. 08. 24. 15:16
Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A kínai export most ért el egy történelmi csúcsot, több mint 600 milliárd dollár értékben – fogalmazott Tatár Mihály a Tranziton a felemelkedő globális dél helyzetéről szóló beszélgetésen. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője elmondta, hogy 2008 előtt Kínában felnéztek a Nyugatra, azonban ez megváltozott a gazdasági válság mellett a woke gondolatok elterjedése miatt is. A beszélgetés másik résztvevője, Bernek Ágnes geopolitikai szakértő elmondta, hogy Oroszországot egyre kevésbé érdekli, hogy mit csinál a Nyugat, amit a külpolitikai és külgazdasági céljai is mutatnak, számukra már Kína és India mellett a többi feltörekvő piac a partner.

Ha megnézzük a mai Nyugatot, akkor azt látjuk, hogy nem tudnak visszaszállni a versenybe. Közben Kína annyi erőforrást fektet most a csipgyártásba és az autógyártásba, mint amennyit a Nyugat invesztál a zöld átállásba

– ismertette Tatár Mihály.

Felhívta a figyelmet Szingapúr példájára, akik kereskednek a Nyugattal és Kínával is, szerintük pedig a jövőben Európa nem lesz szereplő Kína és az Egyesült Államok versenyében.

Bernek Ágnes elmondta, hogy döbbenetes az EU diplomáciai retorikája, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megmondja, hogy kellene Kínának kereskednie.

India szerepe kapcsán jelezte, hogy a globális dél országai újrapozícionálják magukat és új geopolitikai stratégiát dolgoznak. Úgy gondolta, hogy India elsősorban önmagával van és balanszírozó szerepet tölthet be. Prognózisa szerint az angolszász világgazdaság mellett egyre alakul egy Kína-központú gazdasági rendszer, de Oroszország számára is nagy kérdés, hogy milyen érdekszférát tud kialakítani magának.

Tatár Mihály szerint érdemes megnézni a tényeket, ugyanis 2021-ben nagy változás történt és azóta a fejlődő világgal egyre növekszik Kína kereskedelme, míg a Nyugattal csökken. Mint mondta, Kína azt látja, hogy az egyre gyorsabban iparosodó országoknak tud technológiát adni és felfűzni a saját termelési láncára, ám hiába lenne az EU-nak és az Egyesült Államoknak lenne lehetősége a fellépésre, mivel más kérdésekkel vannak elfoglalva.

Bernek Ágnes jelezte, hogy az utóbbi években Kína több fejlesztési hitelt ad a globális dél országainak, mint a Nemzetközi Valutalap és a Világbank. Felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat különböző elvárásokhoz köti a más országoknak nyújtott támogatásokat, ám Kína esetében ez nincs így.

Mint mondta, nagy kérdés, hogy a hagyományos fejlett országoknak – például Japán – milyen pozíciója lesz a megváltozó világrendben. Ehhez kapcsolódóan Tatár Mihály úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok meggyengül, akkor mindenki újrapozícionálja magát. A beszélgetés végén a kapitalizmus helyzetét értékelve Bernek Ágnes elmondta, hogy egy teljesen új világba lépünk be, amiben át kell értékelni az eddig tanultakat.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.