Jakab Péter is beszállt a kórházi hecckampányba, Rétvári Bence alaposan helyretette

Az ellenzéki politikus írásbeli kérdést intézett a belügyminiszterhez, amelyre az államtitkár válaszolt.

Jakab Péter is kedvet kapott Magyar Péter kórházakban folytatott hecckampányától, és írásbeli kérdést intézett a belügyminiszterhez, amire Rétvári Bence államtitkár válaszolt.

A magyar baloldalon nincs új a nap alatt. Önök ismét az orvosokat és egészségügyi dolgozókat támadják. Emlékszünk, nemrég még Cseh Katalin készített saját gyártású videókat a kórházakban, aztán követte Hadházy Ákos videója, és csúcsra járatta a „kamuvideós” Korózs Lajos

– emlékeztetett az államtitkár, majd leszögezte:

Mi kiállunk a magyar egészségügyi dolgozók mellett, megvédjük a betegek gyógyuláshoz való jogát. A baloldal bezárt, fizetést csökkentett, leépített, privatizált és vizitdíjat szedett az egészségügyben.

Rétvári Bence felsorolt jó néhány jelentős előrelépést, ami az egészségügyben történt az elmúlt mintegy 14 évben.

A hálapénz kivezetése mellett az egészségügyre fordítható költségvetési források a 2010-es 1198 milliárd forintról 2024-ben már 3225 milliárd forintra nőttek. Az egynaposként elvégezhető beavatkozások száma, illetve a CT/MR vizsgálatok száma is több mint a duplájára emelkedett 2010 óta.

A 2010-es 33 943 főről 2023-ra 42 065 főre nőtt a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma hazánkban.

A szívátültetések száma a 2010-es húszról 2023-ra már 51-re emelkedett.

 

Jelentős béremelések

Egy húsz éve dolgozó orvos alapbére a 2010-es 165 785 forintról 2023-ra 1 794 715 forintra nőtt. Az ápolók bére pedig a 2010-es 170 900 forintról 2024-re mintegy 800 ezer forintra emelkedett.

A háziorvosi praxisok havi átlagos bevétele a 2010-es 867 570 forintról 2024-re 3 313 600 forintra nőtt.

Az Országos Mentőszolgálat költségvetési forrása a 2010-es 27 milliárdról 2024-re 86 milliárd forintra emelkedett.

A születéskor várható élettartam a 2010-es 74,7 évről 2022-re 76 évre, az egészségben eltöltött évek száma pedig a 2010-es 57,5 évről 2021-re 62,5 évre nőtt hazánkban.

A mentőautók átlagéletkora a 2011-es 8,3 évről 2022-re 5,8 évre csökkent – sorolta Rétvári Bence az Orbán-kormányok eredményeit, majd hozzátette:

Felújítottunk részben vagy egészben 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást. Építettünk 23 új rendelőintézetet és 41 új mentőállomást.

Az államtitkár mindezek mellett kifejtette: az egészségügy olyan terület, amelyet folyamatosan fejleszteni kell. Egyetlen európai országban, így nálunk sem állítja senki, hogy ne lenne szükség egészségügyi fejlesztésekre. De azt állítani, hogy nem történt semmi, és minden csak rosszabb lett, az ugyanolyan felelőtlenség, mint az állítani, hogy minden rendben van. Lebecsüli a magyar orvosok és ápolók munkáját, aki az elmúlt évek eredményeit nem hajlandó figyelembe venni. A magyar egészségügyet és dolgozóit megbecsülni, és nem lebecsülni kell.

Jakab Péter a kérdéseiben kórházigazgatókat vádol alaptalanul és igazságtalanul azzal, hogy 10-20-30 évvel ezelőtt, amikor a kórházaikat építették vagy felújították, szándékosan nem készítették fel a kórházakat a mostani rekord 40 fok feletti hőségre.

– Ezeket a vádakat visszautasítjuk. Akkor senki nem számított ilyen extrém hőségre, így nem is erre alakították ki az épületeket. Amikor 22 melegrekord dől meg, amikor emberemlékezet óta a leghosszabb és legforróbb időszak van, akkor minden köz- és magánintézményben vagy lakásban is melegebb van, mint máskor. Ha valakinek csak a hergelés a fontos, akkor ilyenkor az időjárás által előkészített terepe van. De ez a megoldáshoz, a józan szakmai vitához nem visz közelebb, csak önös politikai célokat szolgál – hangsúlyozta Rétvári Bence, majd hozzátette: mindenhol az EU-ban a legmodernebb berendezések mellett is nagy kihívásokat jelent a rekordhőségben a műtétekhez szükséges megfelelő hőmérséklet biztosítása.

Az ellenzék előszeretettel példálózik külföldi országokkal, mégis elfelejtik megemlíteni, hogy

a mediterrán országokban évtizedek óta bevett gyakorlat, hogy extrém hőhullámok idején korlátozzák a műtők tevékenységét.

Elsősorban a sürgős, halasztást nem tűrő állapotokat megoldó műtéteket végzik el. Ilyen lehet például egy kizáródott sérv, súlyosabb trauma, illetve a tumorműtétek többsége. Ennek oka, hogy a kórházi légtechnikát Európában jellemzően nem tartósan 40 fok körüli hőmérsékletre tervezték. A kórházi légkezelő berendezések jóval összetettebb rendszerek, mint a háztartásokban fellelhető klímák. Leállásuk esetén pótlásukra alternatív eszközök (műszaki boltokban könnyen és alacsony áron beszerezhető split klíma vagy mobil klíma) sem jöhetnek szóba, mivel a steril sebbe belefújhatják a kórokozókat. Javításuk milliós, cseréjük százmilliós nagyságrendben mérhető – magyarázta Rétvári Bence.

 

Klímafejlesztések

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy

az előző években több milliárd forintot fordított az Orbán-kormány a kórházi légtechnikák modernizálására illetve ez évben is 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az azonnali kárelhárításra. 2018-2024 között több mint 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások.

Rétvári Bence a válaszában tájékoztatott arról is, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz nyáron két kórház, az Uzsoki Utcai Kórház, valamint az Észak-budai Centrum Szent János Kórház jelentett be klímameghibásodás miatti ellátási problémát. Mindkét esetben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a hatósági intézkedéseket megtette, az akadályozott szolgáltatók helyett más egészségügyi szolgáltatók kijelöléséről döntött.

A határozatban nevesített szolgáltatók között az érintett ellátási területről érkező betegek elhelyezésének koordinálására az Országos Mentőszolgálatot kötelezték, amely a meglévő szabad kapacitások függvényében döntött a betegek elhelyezéséről. Az intézkedések hatására beteg nem maradt ellátatlan, az átmenetileg akadályozott szolgáltatók helyett a folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében a szükséges intézkedések megtörténtek. Minden sürgős ellátást igénylő beteg a legnagyobb kánikulában is ellátásban részesült.

Az állami kórházak és a klinikai központok adatai szerint 2024. július 23. és 2024. augusztus 10. közötti időszakban 25 559 tervezett műtétből mindössze 170 műtétet kellett elhalasztani, ami csupán a tervezett műtétek öt ezreléke. Ezek egy része egyéb okból, egy része a kánikula miatt hiúsult meg.

A hőhullámok ideje alatt az OKFŐ saját hatáskörében, a fenntartása alá tartozó intézményekkel közösen, döntően házon belüli munkaátszervezéssel, ellátásszervezési intézkedésekkel, valamint a hőhatást csökkentő egyéb intézkedésekkel reagált. Ilyen volt többek között a műtétek korai napszakra időzítése (jellemzően reggel 6 és 11 között), illetve spanyol és olasz mintára helyi eljárásrendeket is kidolgoztak a tervezhető műtétek átütemezésére, amelyeket a kórházak ledolgoztak, amint stabilizálódott az időjárás.

A klímarendszerek rendszeres karbantartásának és biztonságos működtetésének követelményeit is ellenőrzi a hatóság. A hőmérséklet folyamatos ellenőrzése a szolgáltató feladata. Az országos tisztifőorvos által 2019-ben kiadott módszertani levél tartalmaz a műtői légtechnikára vonatkozó iránymutatást. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, ezeknek a tevékenységeknek a szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet szerint az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levelek és az egészségügyért felelős miniszter által kiadott szakmai irányelvek alapján végzi. Az egészségügyi intézmények a tisztifőorvos módszertani levele alapján a rendelkezésre álló források keretei között valósítják meg a szükséges fejlesztéseket.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy

az elmúlt három évben a kormány több mint tízmilliárd forintot fordított a rendszerek cseréjére vagy teljes felújítására 14 kórházban,

majd a válaszában hosszasan sorolta azokat az intézményeket, ahol 2020–2023 között végezték el ezeket a feladatokat.

– A kórházakban nap mint nap emberéleteket mentenek. A kórház nem politikai színház, nem a politikusok játszótere. A magyar orvosoknak, ápolóknak és a betegeknek is joguk van, hogy az orvosok nyugodt körülmények között végezzék a munkájukat, és a betegek nyugodt környezetben gyógyuljanak. Pillanatnyi politikai figyelemért rombolni a betegek orvosokba és kórházakba vetett bizalmát rendkívüli felelőtlenség – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A magyar emberek is, a kormány is tisztában vannak vele, hogy nagy volumenű fejlesztésekre van szükség az egészségügyben, ezért 900 milliárd forint EU-s fejlesztési forrást tervezett a kormány az egészségügyre fordítani. Ez a valaha volt legnagyobb egészségügyi fejlesztés. Ez viszont

azért nem indulhat el már évek óta, mert a magyar baloldal és Brüsszel jogtalanul és alaptalanul visszatartja ezeket a forrásokat a magyar betegektől.

Aki továbbra is mondvacsinált feltételekkel akadályozza az egészségügyi források felhasználását, rendkívül sokat árt a betegeknek, a magyar emberek gyógyulását áldozza fel saját egyéni politikai céljai oltárán – jegyezte meg válaszában az államtitkár.

Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)