Budai Várpalota
A visszaszerzett ereklyét 1771 áprilisában először Bécsbe vitték, majd onnan Budára szállították. Először augusztus 20-án hatalmas körmeneten mutatták be, ez volt az első Szent István-napi állami ünnepség. A Szent Jobb, majd pár évvel később a Szent Korona Budára való visszatérése jelentősen hozzájárult, hogy a város visszaszerezze a fővárosi rangot Pozsonytól, illetve Bécstől.

A Szent Jobbnak külön kápolnát építettek a budavári vártemplom mellé, a bécsi udvari építész, Franz Anton Hillebrandt tervei szerint. Az udvar falai mögé rejtett épület egészen a XIX. század végéig sértetlenül állt, viszont ekkor Hauszmann Alajos a tervezett főlépcsőház elhelyezése érdekében lebontatta.
A kápolnára mint az ereklye őrzési helyére továbbra is szükség volt, ezért egy új, jóval kisebb kápolna épült szinte ugyanott, közel a Mátyás-kúthoz. A kápolna ma is látható, bár nem Budán, hanem Balatonalmádiban.
A második világháborús ostrom idején a felső szintekről ráomlott a törmelék, ami egyben meg is védte a károsodástól. Az 1950-es években zajló újjáépítési munkák szinte teljesen felszámolták a palota eredeti térszerkezetét, így a vártemplomot is. Hasonló sorsra jutott volna a kápolna is, viszont az építkezésen dolgozó Bicskei Karle János festőművész és Pintér Sándor almádi plébános gyakorlatilag kicsempészték, kimenekítették a kápolnát, majd a balatoni város temploma mellett újra felépítették.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!