– A hazai alkotmányos gyakorlat fényében a felvetés nem csupán az alkotmányos kereteket feszíti szét, de teljes mértékben komolytalan is – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter új vagyonnyilatkozati rendszert és vagyonosodási vizsgálatot vezetne be a politikusok és hozzátartozóik esetében. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója jelezte, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata kimondja, hogy a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog ugyan nem abszolút, de annak kiszolgáltatását csak törvény és csak kivételes esetekben írhatja elő.
Ismertette, hogy az ilyen adatok védelméről rendelkezik az Országgyűlésről szóló törvény, amely kimondja, hogy a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni, és ezekbe az adatokba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be.
– A Tisza Párt elnökének felvetése szerint ha a politikusok nem tudnak elszámolni a tényleges gazdagodásuk forrásával, akkor a különbözetet adóhiányként be fogják fizetni az államkasszába. Ha nem fizetik be, akkor a végrehajtók behajtják rajtuk. Az adóhiány megállapítása és behajtása külön eljárásokat igényel az adóhatóság részéről, amelyek szigorú eljárásjogi szabályokhoz kötöttek, és amely szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. Az „elszámolatlan vagyon” meghatározása és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek önkényes megállapítása önmagában számtalan jogszabályt sérthet, és még a normavilágosság kérdéskörét vagy a visszaható hatályt nem érintettük – jegyezte meg a szakértő.
