Terjed a szamárköhögés, két csecsemő életét követelte a betegség

A tömeges beoltás a megoldás.

Járvány: egyre csak nő a szamárköhögésben érintettek száma

Galgóczi Ágnes, az NNGYK járványügyi főosztályvezetője a napokban arról beszélt, hogy a szamárköhögés már járványszerűen terjed Magyarországon, mivel az elmúlt húsz évben összesen 36 ilyen igazolt fertőzés volt. A legfrissebb járványügyi adatok szerint amíg tavaly augusztusig összesen egyetlen esetben jelentettek szamárköhögéssel fertőzött beteget, addig idén kétszáz felett jár a betegségben érintettek száma, összesen 226-an fertőződtek meg. Két eset halálos kimenetelű volt: július végén két csecsemő is életét vesztette Magyarországon szamárköhögés miatt, akik családi közegben fertőződtek meg.

A népegészségügyi központ éppen ezért arra kéri a szülőket, hogy a csecsemő két hónapos koráig, amíg a védőoltást nem kapják meg, kerüljék a nyilvános és zsúfolt helyeket, ne fogadjanak látogatókat az újszülötthöz, de a várandósoknak is azt tanácsolják, hogy kérjenek emlékeztető oltást, mert az újszülöttet is védi.

 

Hazánkban 1954-ben vezették be szamárköhögés ellen a kötelező oltást, amit először kettő, három, négy hónapos korban adnak be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd hat- és 11 éves korban. A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjed, a baktérium okozta betegség jól kezelhető antibiotikummal. A felnőtteknél és az oltottak körében jellemzően enyhén zajlik le a betegség.

Európa néhány országában, így Ausztriában, Dániában és Norvégiában már 2023-ban megkezdődött a szamárköhögéses (pertussis) esetek számának emelkedése, míg számos további országban csak 2023 végén vagy 2024 tavaszán. Magyarországon csak ez év 20. hetétől nőtt a bejelentett pertussisgyanús esetek száma.

Ezért is a Covid a felelős?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint még magas átoltottság mellett is néhány évente várhatók szamárköhögés-járványok a kontinensen.

A koronavírus-világjárvány idején bevezetett korlátozások a Bordetella pertussis nevű baktérium terjedését is korlátozták, ám tavaly új erőre kapott a fertőzés, és 25 ezer esetet regisztráltak. Idén tovább romlott a helyzet, és ezt a számot január és március között meghaladtuk, 32 ezerre nőtt a fertőzöttek száma.

Az európai hatóság ugyanakkor felidézi, volt már rosszabb is a helyzet, amikor 2019-ben 34 468 fertőzöttet azonosítottak, 2016-ban pedig 41 026 esetet rögzítettek.

Az immunológusok szerint az, hogy a betegség néhány évente képes erőre kapni, annak tudható be, hogy más európai országokban az oltási program közel sem volt olyan fegyelmezett, mint hazánkban. Tóth Sándor az Indexnek arról beszélt, hogy amíg hazánkban már 1954-től a csecsemőkori oltások része volt a szamárköhögés elleni vakcina, a volt jugoszláv területeken, szerb, horvát, szlovén szomszédainknál nem mindenhol immunizálták a pertussis ellen a gyermekeket, vagyis sok felnőtt kimaradt az oltásból. Napjainkban is csak 85 százalékon áll a gyerekek szamárköhögés elleni immunizálása az említett környező országokban, miközben legalább 95 százalékos átoltottsággal lehetne a tömeges fertőzést megakadályozni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)