Tranzit: Magyarországnak hamarosan döntenie kell a Kelet és a Nyugat között

Az állami szuverenitás állandó csonkítása zajlik manapság.

Fotó: Teknős Miklós

– Annak vagyok a híve, hogy ne menjünk sehova. Nekünk nincs olyan általános célirányos fejlődés, ami alapján követnünk kellene a Nyugatot– fogalmazott Czopf Áron eszmetörténész a Tranziton az Európa furcsa halála című kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte inkább az a kérdés, hogy miként lehet összetartani a politikai közösséget. Mint jelezte, tudni kell azt, hogy olyan korszak előtt állunk, amikor sok lesz a döntés, a szabály pedig kevés.

Lánczi András filozófus elmondta, hogy nem Európa vagy a nyugat hanyatlik, hanem a progresszivitás eszméje. Úgy vélekedett, hogy a nyugat egyik problémája az amerikanizálódott felfogása az olyan alapkérdéseknek, mint a gazdaság.

– Ha tudjuk, hogy az emberi racionalitás micsoda, akkor lesz értelme a dolgoknak

– tette hozzá.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint a gyarmatosításból lett nagy Európa és ebből építettek fel birodalmakat. Mint mondta, olyan kiterjedt állványzatot épített a Nyugat a gyarmatosítással, amiből idővel nem volt kiút.

– A versenyben a Nyugat hanyatlik, míg a Kelet emelkedik fel, és közel az idő, amikor Magyarországnak választania kell

– vélekedett. Kiemelte, hogy a világ mozog és átalakulnak a frontvonalak, összetörnek a régi értéktáblák és nincs új, így fel kell készülni mindenre, és új utakat kell választania hazánknak a nyugati mellett.

Czopf Áron szerint nyugtalanító, hogy a korszak legkreatívabb gondolkodói úgy vélekednek, hogy a káoszból kell kiindulni, amivel megkérdőjelezik az államiság nyugati felfogását. Meglátása, hogy azok az országok népesednek túl ma, ahol nem az államiság, hanem a törzsiség struktúrái a meghatározók. Véleménye szerint a kritikus helyzetekben semmit nem jelent a normalitás.

– A politikai korrektséget azért kell elfelejtenünk, mert az a valóság megnevezésének a tilalma. Ha válságos időkben nem tudjuk megnevezni a dolgokat, hiányozni fog a politikai akaratképzés

– tette hozzá.

Lánczi András szerint minden politikának a leglényegesebb fogalma az állam, amit a liberálisok le akarnak rombolni. Mint mondta, az állami szuverenitás állandó csonkítása zajlik manapság.

– Az önálló államiság nem magától értetődő, és minden generációnak át kell gondolni, hogy mit kell tennie annak megőrzéséhez

– fogalmazott.

Békés Márton a jelenlegi világviszonyok kapcsán jelezte, hogy minden recseg ropog, megszűnnek a régi normák. Javaslata szerint mozgásra van szükség, és nem feltartóztatni kell a forradalmat, hanem megnyerni. Véleménye szerint a magyar kultúra önmagában jó, és az a misszió, hogy megőrizzék a magyar nemzet létezését.

– A történelem a magyar jobboldal számára az elmúlt tizennégy évben nem ért véget. A siránkozás kultúráját hagyjuk abba, mivel erősek vagyunk. Legyünk azok, akik vagyunk, viszont kompromisszummentesen

– tette hozzá.

Czopf Áron szerint panaszkodni nem érdemes, mivel az megöli a cselekvést, továbbá fontosnak nevezte, hogy fizikailag és szellemileg is mozgásban kell lenni. 

Lánczi András a kerekasztal-beszélgetés végén elmondta, hogy állandóan mélyíteni azt a kell tudásunkat, hogy tudjuk megnevezni a dolgokat.

– Ha megfelelő közösség van, akkor ehhez a gondolatok is meglesznek

– jegyezte meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)