Több okból is rövidesen működésképtelenné válhat a Fővárosi Közgyűlés. A baloldali pártok kormánypárt-ellenes nagykoalíciója ugyanis sokak szerint nem fog kitartani öt évig, a következő önkormányzati választásokig.
A hatályos jogszabályok szerint alapján 2025 áprilisa és 2026 októbere között nem lehet feloszlatni a Fővárosi Közgyűlést. A feloszlatáshoz négyötödös többség kell, azaz a közgyűlés harminchárom tagjából huszonhétnek kellene ehhez a szavazata. A Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP baloldali szövetség ugyanakkor összesen hét mandátumot birtokol, vagyis éppen képesek blokkolni a feloszlatást
– emelte ki ifj. Lomnici Zoltán, majd hozzátette, Magyar Péterék ezért már lényegében részévé váltak a régi baloldalnak, a Tisza Párt tíz és a Gyurcsány–Karácsony tengely hét képviselője együtt pedig egy mind pártpolitikai, mind közpolitikai szempontból bizonytalanságot fenntartó, de szám szerint éppen többséget adó koalícióban nehezíthetné majd tovább Budapest fejlődését.

Az új és a régi baloldal összefogása és várható fővárosi ámokfutása súlyos előképet adhat majd 2026-hoz, a következő országgyűlési választáshoz, a fővárosi vezetés átláthatatlan működését pedig dunai gyaloghíddal és egyéb pótcselekvéssel próbálhatják elleplezni a budapesti választópolgárok elől
– tette hozzá az alkotmányjogász, aki lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év április első napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. A fővárosi képviselő-testület ugyanakkor az új közgyűlés alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A közgyűlés azonban teljes működésképtelenség esetén saját maga feloszlatása mellett is dönthet, ehhez az önkormányzati képviselők négyötödének igen szavazata szükséges.
Karácsony Gergely is elbukhat
Egy esetleges feloszlatás után új választást kellene kiírni, míg az önkormányzati képviselők és a főpolgármester megbízatása is megszűnik. A törvény szerint ha valamilyen oknál fogva nem maga a közgyűlés, hanem az Országgyűlés oszlatja fel a budapesti képviselő-testületet, a köztársasági elnöknek kell megbíznia az illetékes kormányhivatal vezetőjét, hogy az új testület megválasztásáig gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg. Halaszthatatlan esetben a kormányhivatal vezetője dönthet olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei
– emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.