Az egyik legnépszerűbb német magazin, a Welt a napokban nemzetközi példákat idézve átfogó európai körképet készített a digitális oktatás helyzetéről és megítéléséről, amely számos kétséget vet fel az eddig korszerűnek tekintett oktatási eszközök kapcsán. A cikk elején némi iróniával megjegyezték, sokáig úgy tűnt, hogy az oktatás jövője kizárólag egy irányba mutat: minél digitalizáltabb, annál jobb. A poros palatáblás német iskolákat kigúnyolták, és hevesen követelték a gyorsabb korszerűsítést.
Ezt követően emlékeztetnek, hogy a németek a 2019-ben hatályba lépett Digitalpakt keretében több lépésben eurómilliárdokat fordítottak az iskolák felszerelésére digitális taneszközökkel.
Miközben tehát Németországban az iskolák digitalizálása még csak most vesz lendületet, más európai országok már visszatáncolnak. Különféle tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok aggodalomra adnak okot a túl hosszú képernyőidőnek a gyerekekre és fiatalokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban: gyengül a koncentráció és ezzel együtt romlik az iskolai teljesítmény. Egyre több ország tárgyal arról, hogyan lehet észszerűbben használni az okostelefonokat, a táblagépeket és hasonló eszközöket – és eltérő következtetésekre jutnak.
A hiperdigitalizált észak-európai iskolák visszatérnek a tankönyvekhez
A Welt beszámolója szerint az észak-európai országokban évek óta magától értetődő a modern technika tantermi használata, a laptopok, táblagépek és egyéb eszközök helyenként teljesen kiszorították a hagyományos tankönyveket. A hiperdigitalizált megközelítést csak azután kérdőjelezték meg, hogy különböző tanulmányok a tanulási teljesítmény csökkenő tendenciáját mutatták ki. Ezért Svédországban Lotta Edholm oktatási miniszter tavaly a tankönyvek visszatérését szorgalmazta, különösen az általános iskolások számára; ebbe a projektbe hatvanmillió eurót fektettek be.
A konzervatív svéd kormány a honlapján kijelentette, hogy a digitális oktatási segédanyagokat „csak olyan életkorban szabad bevezetni az iskolákban, amelyben elősegítik és nem akadályozzák a diákok tanulását”.
Az év elején Stockholm azt is bejelentette, hogy az 1–9. osztályoknak hamarosan teljesen mobiltelefonmenteseknek kell lenniük. 2023-ban már módosították az oktatási törvényt, hogy a tanulók csak tanári utasításra használhassák a mobiltelefont az órákon, és könnyebben lehessen elkobozni az eszközöket.
Hasonló következtetésekre jutottak Dániában is, ahol Mathias Tesfaye oktatási miniszter 2023 végén már egy interjúban bocsánatot kért a dán fiataloktól, amiért „kísérleti nyulakként” használták őket. Napirenden van az okostelefonok betiltása is, egyes iskolák már használnak „telefonszéfet”, ahol az eszközöket tárolják a tanórák idején.
Hollandiában már óvják a táblagépektől a diákokat
Az úgynevezett Steve Jobs-iskolákra Hollandiában régóta a digitális oktatás ragyogó példájaként tekintettek. Az „oktatás egy új korszakért” elnevezésű koncepció szerint kizárólag táblagépeken és egyéni műhelyekben zajlott a képzés, nem klasszikus osztályokban.
A legtöbb részt vevő iskola azonban mára eltávolodott a modelltől, és jelentősen csökkentette a táblagépek használatát. A leköszönő holland kormány ezt a tendenciát erősítette meg azzal a döntéssel, hogy az idei tanévtől az okostelefonok és táblagépek csak korlátozottan használhatók a tanítási órákon. „Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a mobiltelefonok rombolják a koncentrációt és a teljesítményt. Ettől meg kell védenünk a diákokat” – mondta Robbert Dijkgraaf volt oktatási miniszter.
A most bevezetett magyarországi korlátozáshoz hasonlóan ott is kivételt tesznek azokkal a diákokkal, akik egészségügyi okokból használnak okostelefont, illetve engedélyezett az okostelefonok használata olyan órákon, amelyek például a médiaműveltséggel foglalkoznak.
Olaszország: Vissza a tollhoz és a papírhoz
A Welt összeállításában emlékeztet arra, hogy Giorgia Meloni kormánya újra bevezette a korábban létezett, de felfüggesztett mobiltelefon-tilalmat. A jövőben az okostelefonok és táblagépek már oktatási célokra sem használhatók az olasz iskolákban. Ezen kívül Giuseppe Valditara oktatási miniszter rendelete szerint a diákoknak ismét többet kellene kézzel írniuk, és például kézírásos diáknaptárt kell vezetniük. „Újra hozzá kell szoktatni gyermekeinket a tollhoz és a papírhoz” – mondta a miniszter.
„Digitális szünet” a francia középiskolákban
Riadót fújtak a franciák is, maga az elnök, Emmanuel Macron üzent hadat a gyermekek hosszú „képernyőideje” ellen, vagyis amiatt, hogy a fiatalok túl sok időt töltenek az okostelefonok kijelzője előtt. Szakértői bizottságot bízott meg az „észszerű használat” irányelveinek kidolgozásával, és az áprilisban bemutatott jelentésében a testület a túlzott képernyőhasználat okozta egészségkárosodásra és a „közösségi hálózatok mérgező ökoszisztémájára” figyelmeztetett.
Ennek eredményeként kísérleti projekt indult ebben a tanévben: a „digitális szünetet” kétszáz francia középiskolában tesztelik, és jövő évtől az ország mind a hétezer intézményében bevezetik. Az érintett tanulóknak mobiltelefonjukat az iskola bejáratánál kell leadniuk.
Az új brit munkáspárti kormány még nem akar tiltani
A közelmúltban távozott brit konzervatív kormány miniszterelnöke iránymutatást adott ki annak érdekében, hogy az oktatási intézmények csökkentsék a diákok eszközhasználatát, majd egy májusi jelentésben az alsóház oktatási bizottsága az okostelefonok általános betiltását szorgalmazta a 16 éven aluliak számára, valamint az ilyen eszközök törvényi betiltását az angliai és walesi iskolákban – összegezte a Welt .
A Keir Starmer vezette új munkáspárti brit kormány azonban lényegesen mérsékeltebb elődjénél, és elutasítja a kiskorúak okostelefonjainak általános betiltását.
Az eszközök iskolákban való betiltását is tárgyalják Skóciában, ahol saját oktatási jogszabályok vannak.
Németország lemaradása egyben előny is
A Welt nemzetközi áttekintésből kiderül: a digitális oktatás iránti korlátlan lelkesedés napjai elmúltak – még azokban az országokban is, amelyeket egykor úttörőnek tartottak. Európában szinte mindenhol betiltották az okostelefonokat. Németországban nem terveznek ilyen lépést, mert a jogászok egy része a tulajdonjogba való túl erős beavatkozásnak tartja. A középiskolák több mint fele azonban maga kezdeményezte, és betiltotta a mobiltelefonok használatát iskolai órákon.
Végül a lap némi iróniával úgy fogalmazott, hogy Németország lemaradásának a digitalizációban van egy előnye: a felelősök tanulhatnak más országok tapasztalataiból.
