Turbulens, Európát is megosztó vitákkal teli időszakot élünk, de a történelmünk Közép-Európában összekapcsolódik, egy-egy döntésnek sorsfordító jelentősége lehet, különösen a két és fél éve tartó és még intenzívebbé váló orosz–ukrán háború szomszédságában.
Európa nem sodródhat a háborúba, azt mielőbb le kell zárni
– mondta Panyi Miklós a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Magyarországon kezdődött a szabadság című ünnepségen, amelyet az 1989-es határnyitás 35. évfordulója alkalmából rendezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Az államtitkár felidézte: a német–magyar kapcsolatok több mint ezer évre nyúlnak vissza, a magyarok megjelenése a Kárpát-medencében sértette a Frank Birodalom érdekeit, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az önálló ezeréves keresztény magyar állam bajor támogatással jöhetett létre. – A német–magyar kapcsolatok az utóbbi ezer évben nagyon sokrétűek volt, ami alapvetően meghatározza, hogyan tekintünk egymásra. Politikai, kulturális és gazdasági tér közös lakói vagyunk, a két nép országainak kapcsolatát pedig felelősségteljesen, egymást meghallgatva, partneri együttműködésben kell alakítani. Tisztelet, béke és biztonság, stabilitás és gyarapodás – ezeknek kell a mércének lenniük a két ország kapcsolatainak alakítása során – vélekedett.
Magyarország történelmi folyamatokat indított el
Panyi Miklós kijelentette: 1989. szeptember 11-e nem csak azért ad okot az ünnepségre, mert Magyarország megnyitotta a határait, hanem azért is, mert megindult egy történelmi láncreakció, szétesett a kommunizmus, leomlott a berlini fal és elkezdődött Európa újraegyesülése, A szabadság vihara végigsöpört Európában, és büszkék vagyunk arra, hogy ebben Magyarország fontos katalizátorszerepet tölthetett be, bár ekkor még nem gondoltunk arra, hogy évek múlva egy másik határra kell kerítést építeni – mondta.
Az államtitkár hozzátette: a németek és a magyarok újra közel kerültek egymáshoz, Németország azóta is Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. – Vannak a jelenben vitáink a szuverenitásról, a kereszténységről, a migráció és a béke kérdéséről, de ezeket vállalni kell, ami közös európai kulturális örökségünk.
A magyar álláspont egy európai álláspont, sok tíz millió európai álláspontja.
Az 1989-es határnyitás és német–magyar együttműködés elvitathatatlan siker, most pedig olyan döntéseket kell hozni, amelyekkel példát mutatunk és megerősítjük Európa biztonságát és szabadságát – szögezte le.
Orbán Viktor a német kancellár feladatát végezte el
– Amit Orbán Viktor a békemisszójával megtett, azt Olaf Scholz német kancellárnak kellett volna megtennie, a háborút Ukrajnában le kell zárni
– szögezte le Gerhard Papke, a Német–Magyar Társaság a Németországi Szövetségi Köztársaságban elnöke. Az elnök a migrációról szólva kijelentette: a magyaroknak joguk van ahhoz, hogy Magyarország az övék maradjon. A magyarok védik a szabad Európát és gondoskodnak arról, hogy a migránsok ne jussanak el tömegesen Európába, amiért hálával tartozunk nekik. – Abszurditás, hogy Brüsszel kétszázmillió eurós, illetve napi egymillió eurós pénzbüntetést is kirótt Magyarországra. Véget kell vetni annak, hogy akik a keresztény Európa értékeit védelmezik, azokat Brüsszel megbüntesse, ehelyett inkább együtt kellene védenünk Európát – hangsúlyozta.
Gerhard Papke szerint nem szabad elfelejteni azt, hogy a magyarok hogyan járultak hozzá Európa és Németország újraegyesítéséhez. A magyarok lebontottak egy kerítést, hogy a szabadságba engedjék át a korábban bezárt embereket, de most azért kellett kerítést emelniük, hogy távol tartsák a tömeges migrációt – mutatott rá.
