Lázadásra irányuló előkészület bűntett gyanúja miatt tettek feljelentést Jakab Péter hergelése miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István azután fordult a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez, miután a Nép Párján elnöke Magyar Péterrel összefogva, utcai nyomásgyakorlással oszlatná fel az Országgyűlést.
Jakab Péter közösségi oldalán azt írta, hogy a parlament feloszlatásához, s az előre hozott választás kiírásához szükséges határozati javaslatot majd ő országgyűlési képviselőként benyújtja a parlament elé,
Magyartól pedig azt kéri, „biztosítsa a társadalmi, utcai nyomásgyakorlást egészen addig, amíg a Tisztelt Ház meg nem hajol a népakarat előtt, s meg nem szavazza önmaga feloszlását.”
Vagyis tüntetésre, rendbontásra, blokádra, általános engedetlenségre buzdít Jakab, aminek lehet büntetőjogi következménye. Lapunknak adott interjújában Ifj. Lomnici Zoltán rámutatott:
utcai blokád szervezésére és az Országgyűlésre gyakorolt nyomás jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló cselekmények – amennyiben kívül esnek a szabad véleménynyilvánítás körén – bizonyos feltételekkel bírhatnak büntetőjogi relevanciával is.
Az alkotmányjogász hozzátette: az alaptörvény biztosítja a békés gyülekezés jogát, amely minden magyar állampolgárt megillet. Aki azonban nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon a hatóság rendelkezésével szemben általános engedetlenségre uszít, bűncselekményt követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – magyarázta.
Tényi István emlékeztetett: nincs olyan fogalom a magyar jogrendszerben, hogy polgári engedetlenség, egyetlen jogszabály sem engedélyezi ilyen címen a jogsértést.
Ha valaki nem tartja be a jogszabályokat, akár a gyülekezési jogról szólót, akár bármilyen mást, akkor az szankcióval jár, ha polgári engedetlenség, ha nem
– hangsúlyozta.
Leszögezte: bűncselekményre, jogszabálysértésre senki nem szólíthat fel embereket, a felelőtlen magatartásnak jogkövetkezménye kell hogy legyen. „Senki nem veszélyeztetheti Magyarország nyugalmát. Különösen visszataszító, ha mindez háborús veszélyhelyzet idején történik” – jegyezte meg, majd rámutatott:
aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. ugyan nem határozta meg az előkészület fogalmát, azonban a jogtudomány és a gyakorlat azt tekintette előkészületnek, amely a bűncselekmény megvalósítására irányult anélkül, hogy a véghezvitel megkezdését magában foglalná – tette hozzá.
Tényi István az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kéri.
