Orbán Viktor: Lassú az apadás, az árhullám várhatóan a jövő hét közepén hagyja el az országot + videó

A miniszterelnök tájékoztatást adott az árvízi védekezésről.

Árvíz - Sajtótájékoztató az árvíz elleni védekezésről Fotó: Koszticsák Szilárd

– Elérkeztünk az árvízi védekezés hetedik napjához. A Lajta Mosonmagyórávrnál ma délelőtt tetőzik majd, ez a folyó esetében a legnagyobb vízszintet valószínűsíti. A Duna tetőzése ma Dunaremete térségében várható, Mosonmagyaróvár magasságában – ismertette Orbán Viktor a legfrissebb tudnivalókat az áradással kapcsolatban a védekezésért felelős operatív törzs ülése után.

Az operatív törzs reggeli ülése (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

– Figyeljük Ausztriát, és azt látjuk, hogy az apadás lassú – jelezte a kormányfő. Az egyik kihívás a legmagasabb vízszinttel szembeni védekezés, ami működik, a második kihívás a lassú apadáshoz kapcsolódik, a csökkenéskor vannak olyan árvízvédelmi jelenségek, amelyek meg tudják bontani a gátakat, például ilyen lehet a buzgárok megjelenése. – Nem szabad a figyelemnek lankadnia a legnagyobb vízszint elhaladását követően sem, ezt majd a vízügyeseknek kell érvényesíteniük – tette hozzá. Közölte:

az a jó hír, hogy a következő egy hétben nem várható eső, vagyis nem kap utánpótlást az árhullám.

A másodfokú védelmi szint hosszát 33 kilométerrel, a harmadfokúét 3 kilométerrel, a rendkívüli készültség területét 37 kilométerrel növelték meg a Lajta miatt, ez összesen mintegy 70 kilométeres meghosszabbítást jelent.

Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Jövő hét közepén várható az árhullám levonulása

Orbán Viktor kijelentette: a jövő hét közepén a déli területen hagyja el az országot a tetőzés, ami Budapesten valószínűleg szombat éjjel következik be,

a jövő hét közepén a rakpart már felszabadítható lesz.

A kormányfő közölte azt is, hogy a szerdaihoz képest 1436 fővel növelték meg a védekezésben részt vevő hivatásos állomány számát, így már 5828-an dolgoznak a gátakon, valamint szerdán 4012 önkéntes vett részt a munkákban, és van 15 353 nyilvántartásba vett önkéntes is.

Arra is kitért, hogy az emberek rendezetten jelentkeznek erre a munkára, hiszen Magyarország már korábban kitanulta a védekezés szakmáját. Megerősítette, hogy jó döntés volt a Lajtánál a víztározó megnyitása a vízszint alakulásának fényében, ami csökkent, de ideiglenes tározók még készenlétben állnak. Eddig másfél milliónál is több homokzsákot töltöttek meg és helyeztek el a védvonalakon. – Fegyelmezett, nyugodt és jó tempóban halad a védekezés – állapította meg Orbán Viktor.

Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Jól áll a védekezés

A budapesti védművek elérték a kiépítettség száz százalékát, úgy látják, hogy Budapest védelme megoldott. A Dunakanyarban vannak a legnehezebb helyszínek, de ott is egy nap alatt sokat javult a védekezés készültségi foka, a legtöbb helyen száz vagy bőven kilencven százalék feletti a védettség szintje. – Nagymaroson nagyszerű és eredményes volt a védekezés, a hivatásos állomány jó állapotban van, az ország a helyzet komolysága mellett is biztonságban van, sem eszköz-, sem élőerőhiány nincs – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a helyzet komoly és nehéz, de a védelem színvonala optimizmusra ad okot, a vizet a mederben tudják tartani.

Magyarország bejelentést tett, ezért Brüsszelben elkezdték vizsgálni, hogy az árvízi helyzetben hazánknak milyen segítséget nyújthatnak. 

Ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben

– mondta a kormányfő kérdésre válaszolva. Végezni kell a munkánkat, finanszírozni a védekezés költségeit, és majd ha a bonyolult brüsszeli eljárások befejeződnek, és nem büntetnek azzal, hogy nem adják meg a nekünk járó segítséget, akkor érkezik onnan támogatás. – Tisztelettel köszönjük Brüsszelnek, hogy legalább gondoltak ránk – fogalmazott a kormányfő.

A költségekről szólva a miniszterelnök elmondta: a védekezési kiadások költségénél nem számolnak pluszkiadással, mert ezt a költségvetésben minden évben megtervezik. A másik költség a vízkárok kompenzálása, ennek az összegét az árvíz végén fogják meghatározni, de most úgy tűnik, hogy jelentősebb kártérítést nem kell fizetni. A vízügyesek bérét viszont rendezni kell a mostani árvíztől függetlenül is, 2025-tel kezdődően egy-három éves időtávban fogják ezt megtenni. – A bajban nem a zseb, hanem a szív számít, de a zseben javítani kell – mondta.

A jövőre vonatkozóan Orbán Viktor leszögezte: Kismaroson szükség lesz mobilgátrendszer kiépítésére, illetve néhány kisebb fennmaradó szakaszon is meg fogják építeni a védműveket. – Nagyobb nyugalmat ad, ha állandó védműrendszerünk van Budapesttől az ország nyugati határáig – jelentette ki a kormányfő.

A Lajtán, a Szigetközben, a Dunakanyarban, illetve a Budapest alatti Duna-szakaszon ad védekezési feladatokat a vízügy számára az árvíz – tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Láng István felhívta a figyelmet: az ár levonulása után is fenn kell tartani a figyelőszolgálatot, mert sok helyen alakulnak ki szivárgások és buzgárok.

Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője azt közölte, hogy 51 településen 991 tűzoltó vesz részt a védekezésben.

Borítókép: Orbán Viktor az Árvízinfón (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)