A Habsburgok nádori – magyar − ágából származó vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, magyar királyi herceg, főkapitány irányítása alatt álló, a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (ICOC) által elismert Vitézi Rend augusztus 31-én, szombaton, a Gödöllői Királyi Kastélyban tartotta idei vitézavatási ünnepségét. Az ünnepi szertartás előtt a Vitézi Rend mai szerepével kapcsolatban nyilatkozatra kértük József Károlyt.

A főkapitány kijelentette, hogy a magyar katona vitézi helytállása nem véletlenül szerepel előkelő helyen évezredes hadtörténelmünkben. Erre a helytállásra ma is nagy szüksége van a nemzetnek, hiszen a szomszédságunkban háború dúl, és a fegyverek önmagukban mit sem érnek, ha a kezelőikből hiányzik a bátorság. A Horthy Miklós kormányzó elnökletével 1920 szeptemberében megalakult Országos Vitézi Szék a kornak megfelelő célokat jelölt ki a rend számára. Azóta viszont sok idő eltelt, a megváltozott körülmények új kihívások és feladatok elé állítják a rendet, amely itthon és határainkon túl is egyre népszerűbb.
József Károly megjegyezte, hogy az általa vezetett Vitézi Rend törzskapitányságai itthon és távoli földrészeken is szerveződnek, és elkötelezett szellemi támogatói a magyar függetlenségnek és szabadságnak. Kitért arra, hogy az illusztris résztvevők között örömmel üdvözli vitéz dr. Pier Felice degli Conti Uberti urat, az ICOC elnökét, a Vitézi Rend itáliai törzskapitányát és nejét, valamint az új rendtársat, II. Lekát, Albánia koronahercegét, továbbá Yasmine el Senussi of Lybia hercegnőt és vitéz dr. Prinz Philipp Ernst zu Hohenlohe-Langenburg herceget, németországi törzskapitányt a leányával.
A zsúfolásig telt kastélytemplomban az ünnepi szentmisét főtisztelendő vitéz Szerencsés Zsolt atya, a rend székkapitánya celebrálta. Szentbeszédében szólt a tízparancsolat mai szerepéről, arról, hogy ez az egyszerűen és tömören megfogalmazott törvény sokak szívéből kezd eltünedezni, holott az Úr szándéka szerint ott kellene gyökereznie, mert csak ez adhat életre szóló hitet és erkölcsi útmutatást.