Bódis László: Felgyorsítjuk a kkv-szektornak járó európai uniós források kifizetését

Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak száznyolcvanmilliárd forint értékben – mondta el lapunknak Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója közölte azt is, ebből 106 milliárd forinttal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját.

A helyettes államtitkár szerint az első előlegek hamarosan meg is érkezhetnek Fotó: Kurucz Árpád

– Miért fontos egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon az innovációval?
– A Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésben megmértük, hogy az innovatív vállalkozásoknak mekkora szerepük van a magyar gazdaságban. Ebből azt láttuk, hogy átlagosan az ilyen cégek két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek (hatékonyabbak), 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és átlagosan kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek nagyon számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak.

– Nem minden innováció azonban, ami annak látszik. Pontosítsuk: mit is lehet innovációnak nevezni?
– Két fő típusa van az innovációnak. Az egyik a termékinnováció, amikor egy vállalat valamilyen új terméket hoz létre és azt sikeresen piacra viszi. A termék lehet egy áru, szolgáltatás vagy technológia is. Az innováció másik típusa pedig a vállalat üzleti folyamatainak megújítása. Ilyenkor nem egy új termékkel lép a piacra a vállalat, hanem a meglévő termékét vagy termékeit gyártja, elosztja (disztributálja) vagy értékesíti hatékonyabban. Fontos, hogy amikor innovációról beszélünk, nem mindig csak valami új termék létrehozásánsk kell eszünkbe jutnia, hanem annak is, hogy a jelenlegi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása hogyan tehető hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé.

– Milyen szempontok szerint bírálják el a termékfejlesztési pályázatokat?
– A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálunk meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni. Ha mindkét szempont egy irányba mutat, akkor támogatja a projektet az állam. Lényeges, hogy segítjük is a vállalkozásokat a minél felkészültebb és alaposabb fejlesztési tervek elkészítésében, amelyeket benyújthatnak a pályázatokat fogadó Nemzeti Fejlesztési Központhoz. A Nemzeti Innovációs Ügynökségnél elérhető projektfejlesztési szolgáltatás nemcsak ebben segít, de az a pályázó, aki sikeresen részt vesz benne, tíz pluszpontban részesül a pályázat elbírálása során.

– Miként történik az üzletifolyamat-innovációs program értékelése?
– Ezzel a programmal a célunk, hogy minél több kisvállalkozást vezessünk be az innováció világába, így előnyben részesítjük azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek, újítottak még. Emellett azonban természetesen vizsgáljuk a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatjuk. A vállalkozásoknak a terveik kidolgozása során kötelező egy minősített szolgáltató segítségét igénybe venniük annak érdekében, hogy magas minőségű tervek jöjjenek létre. 

Emellett a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.

– Mekkora érdeklődés várható a programra?
– Ma megközelítőleg ötezer az innovatív magyar vállalkozások száma, a célunk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további két-háromezer vállalkozást kell bevonnunk ebbe a csoportba. Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várjuk. 

A rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000-2500 – túlnyomó részben korábban nem innováló – vállalkozást tudunk támogatni.

Várakozásom szerint jelentős érdeklődés lesz, de a jó hírem az, hogy az idei negyvenmilliárd forintos keret mellett jövőre egy 35 milliárdos keretet is biztosítunk, így aki idén esetleg nem részesül támogatásban, az a jövő év első felében újra tud majd pályázatot benyújtani. A termékfejlesztési konstrukcióra – amelyből idén hatvanmilliárd, míg jövőre 46 milliárd forint áll rendelkezésre – legalább 12 főt foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. Itt arra számítok, hogy a keretösszeg elegendő lesz ahhoz, hogy valamennyi magas minőségű pályázatot támogatni tudjuk.

– Mekkora támogatást kaphat egy vállalkozás a sikeres elbírálást követően?
– A fókuszterületi pályázatnál háromszázmilliótól nyolcszázmillió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan harminc–ötven százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató programunk esetében pedig húszmilliótól ötvenmillió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan harminc százalék önrészt várunk el a vállalkozásoktól.

– Mikor kezdhetik benyújtani a vállalkozások a pályázatokat?
– Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak a vállalkozások idén.

– Mik a pályázókkal szembeni elvárások?
– A fókuszterületi pályázat során hármas elvárást fogalmaztunk meg: jöjjön létre új termék vagy szolgáltatás, a vállalkozás védje meg a fejlesztést elsősorban szabadalommal, valamint a fejlesztés piacra vitelét követően termeljen árbevételt az új termék a vállalkozás számára. A program emellett azonban új kutató-fejlesztői álláshelyek létrehozásához is hozzájárul. Várakozásom szerint sok százas nagyságrendben fognak létrejönni új, nagyon jól fizető álláshelyek a program eredményeként. 

Az üzletifolyamat-innováció esetében elvárás az egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték, azaz a hatékonyság növelése, viszont itt nem feltétlenül elvárás, hogy új álláshelyek jöjjenek létre.

– A programok, amikről eddig beszéltünk, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szólnak. Várható, hogy a nagyvállalatok számára is hirdetnek programokat a jövőben?
– A következő hetekben fogunk elindítani első alkalommal egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot. Az eddigi programjaink fókuszában alapvetően a mikro-, kis- és középvállalkozások álltak, de fontosnak tartjuk azt is, hogy az ilyen módon működő cégek közé egyre jobban bekapcsoljuk a magyar tulajdonú nagyvállalatainkat is. Ezért egy programot hirdetünk részükre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. Célunk, hogy a nagyvállalataink ne csak szórványosan, eseti jelleggel működjenek együtt az egyete­meinkkel, hanem vonják be rendszeresen őket minél nagyobb mértékben a különböző fejlesztéseikbe.

– Tavaly nyáron jött létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Milyen innovációs szolgáltatások érhetők el önöknél a vállalkozások számára?
– A NIÜ-ben három zászlóshajóprogramot indítottunk idén az innovatív vállalkozások és startupok számára. Az egyik a sikeres külpiaci terjeszkedésben segítő XPAND program. A második az Enterprise Horizon, amelynek segítségével a vállalkozások hasznos tudást szerezhetnek arról, hogyan tudnak sikeresen forrásokat elhozni Brüsszelből a Horizont Európa programból. Ez a világ egyik legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramja, amelyhez nemcsak egyetemek vagy kutatók pályázhatnak, hanem vállalkozások is, bár ez utóbbiról ritkábban esik szó. 

Információkat adunk a cégeknek, hogy milyen programok állnak rendelkezésre, és segítünk abban is, miként állítsák össze a pályázatukat.

Végül, de nem utolsósorban éppen a napokban indult el az Impulse programunk, amellyel harminc vállalkozás innovatív projektjét segítjük eljutni a piacra. Ehhez szükség lehet akár tudásra, finanszírozásra, iparjogvédelmi ismeretekre vagy bármilyen más ismeretre. A NIÜ megalapítása mögötti kulcsgondolat is az volt, hogy a magyar innovatív vállalkozásoknak nemcsak arra van szükségük, hogy pénzügyileg támogassuk a fejlesztéseiket, hanem a tudás átadására is, vagyis arra, miként tudnak jó projekteket létrehozni, és azokat sikerrel piacra vinni. Ez utóbbival foglalkozunk elsősorban, miközben a támogatási oldallal, azaz a pályázatok meghirdetésével és lebonyolításával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A két szervezet tevékenysége így egészíti ki egymást.

Boríókép: Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója (Fotó: Kurucz Árpád)