– Mik az alapjai a kormány által meghirdetett gazdasági semlegességnek?
– A gazdasági semlegességnek az alapvető logikája arról szól, hogy a világgazdaságban óriási változások történnek. Ezt vagy tudomásul vesszük és a nyertesei leszünk, vagy lemaradunk. Brüsszel rossz döntései miatt Európa leszakadóban van, az Egyesült Államok és Kína gazdasága sokkal robusztusabban nő, mint az európai. A magyar gazdaság növekedési pályán van, bővülése meghaladja az uniós átlagot, de azt szeretnénk, hogy még tovább erősödjünk. Brüsszel gazdasági hidegháborút akar, és elő akarja írni nekünk, hogy kivel kereskedhetünk és kivel nem. Ez sérti Magyarország érdekeit. Nekünk az a jó, ha szabadon kereskedünk mind a Nyugattal, mind a Kelettel, mert így tudunk az uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést elérni. A gazdaság nem ideológiai kérdés, a gazdaságban semlegességre van szükség. Ázsiában új gazdasági hatalmak emelkedtek fel az elmúlt évtizedekben, és nemcsak Kínára gondolok – amely nyilvánvalóan a világ egyik vezető gazdasági hatalma lett –, hanem Dél-Koreától Szingapúron át Japánig sok-sok szereplőre, amelyek jelentős gazdasági erővel rendelkeznek.. Nekünk nem érdekünk, hogy egy Brüsszel által erőltetett gazdasági hidegháború kezdődjék el. A magyar cégek és a magyar családok is akkor járnak a legjobban, ha a gazdaságpolitika nyitott, és minél több működő tőke, beruházás és innováció jelenik meg hazánkban.
– Miről szól a kormány által meghirdetett gazdasági akcióterv?
– Az új gazdaságpolitikai akcióterv előkészítése megkezdődött, három pillérre épül és 21 tervezett intézkedésből áll. A három pillér: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A tervezett 21 kormányzati intézkedés ezeknek a részleteit tartalmazza. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel tervezi támogatni: Hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, egy Munkáshitel Program elindítása, illetve a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása. Ez utóbbit két lépésben: 2025. júliustól 50 százalékos emelés, majd 2026. januártól újabb 50 százalékos emelés várható. Természetesen ezek az intézkedések akkor valósulnak meg, ha a magyar emberek is támogatják ezt a nemzeti konzultáción. A lakhatást segítő tervezett kormányzati intézkedések egy része Budapestet célozza. A főváros súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de a jelenlegi budapesti vezetés láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
A magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, illetve a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára. A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervezünk.
Ezek a következők: egy fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, a Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása, a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása, a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig és egy 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral. Részben ezekről is megkérdezzük az emberek véleményét a nemzeti konzultáción.