Az autóbusz-vezető rutinja, illetve az abból adódó jó helyzetfelismerése és higgadtsága jelentős szerepet játszott abban, hogy a baleset kimenetele viszonylag enyhébb fokú lett – mondta a Zala vármegyei hírportálnak (Zaol) Horváth Csaba műszaki mentés szakértő.
Mint arról lapunk is beszámolt, egy személygépkocsi és egy utasokkal teli autóbusz ütközött össze a 76-os főúton, Alsónemesapátinál szombat este. A buszon utazó húsz ember közül tizenhatan sérültek meg, közülük egy ember súlyosan, míg a személyautóban utazó két embert is kórházba szállították, annak sofőrjét ugyancsak súlyos sérülésekkel.
A Zaolnak a szakértő elmondta, az autóbuszos balesetekben a leggyakrabban akkor fordulhatnak elő súlyos, akár halált is okozó személyi sérülések, ha a jármű a tetejére borul, vagy az oldalára borulva csúszik. Előbbi esetben a függőleges irányú erőhatások mellett rendszerint oldalirányúak is érik a járművet, így az összeroppanhat.
Utóbbinak az a legnagyobb veszélye, hogy az oldalán csúszó autóbusz ablakai már az ütközéstől vagy a rájuk nehezedő nyomástól kitörhetnek, ezért a mozgó jármű utasait az ablakok közötti tartóelemek könnyen maguk alá gyűrhetik.
„Több olyan esetről is van tudomásunk, amely miatt így végtagvesztéssel járó sérüléseket szenvedtek utasok, de haláleset is történt már így”
– jegyezte meg. Horváth Csaba hozzáteszi, a 76-os főúton történt balesetnél a szerencse mellett a buszsofőr tapasztalata, előrelátása is hozzájárult ahhoz, hogy nem történt tragédia, például úgy, mint 1999 januárjában az ausztriai Deutschlandsberg közelében, amikor egy kőszegi középiskolás csoportot szállító autóbusz borult az út menti szakadékba.
„Egy ilyen erejű becsapódásnál, mint amilyen a szombati volt, még egy autóbusz, de akár kamion kormányszerkezete, annak segédberendezései és futóműve is sérülhetnek, ezáltal a jármű irányíthatatlanná válhat” – magyarázta. Bár a vizsgálati adatoknak nincs birtokában, de a szakértő úgy véli, hogy az autóbusz az ütközés pillanatában már nagyon lassú tempóban közlekedett.
Szerinte a nyomokból az tisztán látható volt, hogy a sofőr próbálta elkerülni a karambolt, teljesen lehúzódott a padkára, majd az ütközés után onnan gurult le a körülbelül négy méter mélységű árokba.
Ha más a rézsű kialakítása, vagy nem a megfelelő szögben engedi le – szakzsargon szerint – a „lábán” a buszt, az már korábban oldalára dőlhetett volna, és akkor tragédiával is végződhetett a baleset.