Október 7-ig lehetett szavazni arról, hogy milyen projektek, elképzelések megvalósítására fordítson a Fővárosi Önkormányzat egymilliárd forintot a közösségi költségvetés keretein belül. A kiírás szerint minden Budapesten élő, itt dolgozó vagy itt tanuló, 14. életévét betöltött magánszemély szavazhat.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a fővárosi lakosság létszámához képest kevesen nyújtottak be javaslatokat, ami azért sem meglepő, mert többnyire Karácsony Gergely főpolgármester programjának elemeit tükrözték vissza, és főleg a baráti civilek javaslatai nyertek.
Például a pollerekkel védett kerékpársávok kivitelezését egyenesen a közösségi költségvetés terhére fogták, miközben ez Karácsony preferált intézkedése volt. Többen kifogásolták, kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyaránt, hogy a közösségi költségvetésnek valódi ötletekről kellene szólnia, nem pedig a városüzemeltetés, az önkormányzat városfejlesztési feladatát átvenni. Az ötletbörzén például a közvécék ügye inkább tartozik a városüzemeltetésre, továbbá ilyen a gyalogos-átkelőhelyek kialakításánek ügye is. Nem véletlen, hogy kevesen érdeklődnek az ötletbörze iránt.
Megjegyzendő: az ötletbörze reklámozásában a főváros nem válogatott az eszközökben. A metrók reklámfelületei, az állomások üvegborítása, mi több, a BKK utastájékoztatásra használt hangosbemondói is a közösségi költségvetés reklámját harsogták. Míg a marketing működik, a megvalósítás döcög.
Korábban beszámoltunk arról is, hogy két, úgynevezett példamutató közvécére csaknem három évet kellett várniuk a budapestieknek. Ezt az ötletet még 2020-ban adták be a pályázatra. A 2021-es kiírásnál tizennyolc ötletből négynél, a tavalyiak esetében esetében mindegyiknél az a felirat szerepel, hogy „szavazáson nyert, megvalósítás alatt áll”.
A megvalósult projektek között a Rákóczi úti zebra, a közvécék és a védett kerékpársávok mellett még olyanok vannak, mint a kerékpártámaszok létesítése városszerte, ivókutak és fásítások. Ezek olyan ötletek, amelyeket közösségi költségvetés nélkül is megvalósíthatott volna a főváros.
A kakukktojás a közösségi „szereld magad” műhely, azaz a Repair Cafe. Itt az ötlet beküldője az ötlet megvalósítója is egyben, mindamellett, hogy ötvenmillió forintot biztosított számára a főváros, a Józsefváros Önkormányzat pedig jócskán áron alul biztosította a kerület egyik legjobb üzlethelyiségét erre a célra.
Ez egy olyan civil aktivista projektje, aki a baloldal tüntetésein, felvonulásain vesz részt, és olyan ügyeket karol fel, mint az LMBTQ vagy a hajléktalanság kérdése.
Megemlítendő, hogy az első ötletbörzén még nem lehetett a beküldő és megvalósító ugyanazon személy. Így az „Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek” nyertes projekt felújítási munkáit és koordinálási feladatait nem tudta elvégezni Jámbor András országgyűlési képviselő élettársának a szervezete, az Utcáról Lakásba Egyesület, mert az ötlet tőlük származik, ami „meglepő” módon ötvenmillió forintot nyert az első ötletbörzén. A főváros később fellazította a szabályokat, a továbbiakban elhárult az akadálya annak, hogy a baráti civilek saját ötleteikre szavazzanak meg pénzt közösségi költségvetés terhére.
