Zsigó Róbert előadásában példaként említette, hogy Európa GDP-termelő képessége az elmúlt harminc év alatt 95-ről 80 százalékra esett vissza. Európa részaránya a minőségi publikációkból 25-ről 19 százalék alá csökkent 2007 óta, míg Kelet-Ázsia részaránya 20-ról 32 százalék fölé emelkedett – tette hozzá.
Új modern technológiai iparágak nem épültek ki Európában, miközben a kockázati tőkeforrások mindössze öt százalékát birtokolja földrészünk az Egyesült Államok 52 százalékával és Kína 40 százalékával szemben – folytatta, megemlítve azt is, hogy a világ 50 legnagyobb technológiai vállalata között mindössze négy európai. Az európai tendenciával szemben Magyarország innovációs teljesítménye folyamatosan növekszik és fejlődik – mutatott rá. A kormány, valamint a KIM az innováció- és a kutatás fejlesztésére kiemelt prioritásként tekint, aminek a kulcsa a megújuló infrastruktúrában és a kiváló magyar kutatókban rejlik – hangsúlyozta.
Magyarországon a kutatók, fejlesztők száma 2010-hez képest megduplázódott, ez a harmadik legnagyobb növekedés az Európai Unióban. A cél, hogy 2030-ra a világ legjobb 25, 2040-re pedig a világ legjobb tíz innovátorai közé kerüljön Magyarország. Ehhez az egymillió főre jutó kutatófejlesztők számának a jelenlegi 6500-ról kilencezer fölé kell emelkednie – tette hozzá.
Ezt szolgálja szerinte a tavaly elindított Neumann János program is, amelynek a fókuszterületei között van a gazdaság és társadalom digitális átállása, az egészséges élet, a zöldátállás és körforgásos gazdaság, valamint a biztonság és a védelem. Az államtitkár stratégiai célnak nevezte a magyar kutatók és az innovátorok bekapcsolását a nemzetközi tudományos és innovációs hálózatokba, ennek érdekében több programot indított a tárca.
