Hatalmas eredményt ért el a magyar soros elnökség

– A mostani megállapodásnak az is része, hogy közös, többnemzetiségű rendőrkontingens segíti védeni az új külső schengeni határokat az illegális migránsoktól, ami a belső határok lezárásával szemben a ténylegesen megfelelő eszköz az illegális bevándorlás megállítására – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója azzal kapcsolatban, hogy Bulgária és Románia januártól csatlakozhat a schengeni egyezményhez. A szakértő szerint ez egyértelműen a magyar EU-elnökség hatékonyságának tudható be.

Fotó: Ladoczki Balazs

Migrációs  megállapodás

Bulgária 2021-et követően vált a nyugat-balkáni migrációs útvonal egyik legfontosabb belépési pontjává. Romániában az irreguláris migráció 2019-ben vált súlyos problémává. Miután a magyar–szerb határszakaszon sokadik kísérletre sem jártak sikerrel, az embercsempészek és az irreguláris migránsok egy része Szerbiából Románia felé került, így próbálva kijátszani a magyar határkerítést. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: a mostani megállapodásnak az is része, hogy közös, többnemzetiségű rendőrkontingens segíti védeni az új külső schengeni határokat az illegális migránsoktól, ami a belső határok lezárásával szemben a ténylegesen megfelelő eszköz az illegális bevándorlás megállítására. 

Petri Bernadett szerint a schengeni térség kialakítása az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya.

– A schengeni térségre azonban az elmúlt évtizedben egyre nagyobb nyomás nehezedett a mindinkább fokozódó és az EU által tévesen kezelt migrációs válság miatt, elég, ha az elmúlt hónapok németországi terrorcselekményeit nézzük. Emiatt számos schengeni ország a határellenőrzések visszavezetése mellett döntött, először ideig­lenesen, majd egyre hosszabban – mondta.

Jöhet a változás az unióban?

– Az EU számára a szerződésekben foglalt kötelezettség a schengeni rendszer biztosítása. A migrációs politikának ez is a tétje, a belső határok visszaállítása ugyanis annak az egyértelmű jele, hogy egy tagország értékelése szerint a közrendet és a belső biztonságot olyan súlyos veszély fenyegeti, aminek az elhárítása még az európai emberek számára egyik legfontosabb integrá­ciós előnyről, a határok nélküli Európáról való lemondás árán is szükséges. 

A szerződések előírása szerint az EU nem tehet semmi olyat, ami veszélyezteti ennek a térségnek a működését, és lényeges, hogy a tagországokat sem hozhatja olyan helyzetbe, ami arra a lépésre készteti őket, hogy az ­uniós migrációs politika látványos kudarcára tekintettel korlátozzák ezt a vívmányt

– jelentette ki Petri Bernadett. A kutatót megkérdeztük arról is, hogy szerinte a Trump-kormány megalakulása után változhat-e az unió migrá­ciós politikája. Mint kifejtette: ez nem is csak az amerikai választások hatása, bár középtávon Trump migrációs politikája remélhetőleg az észszerűség és az euró­pai érdekek védelme irányába tereli majd az európai migrációt, vagy legalábbis ellenpéldát jelent majd Európa számára, hogy ilyen is lehet a bevándorláspolitika, ha azt a józan ész vezérli.

Amit most migrációs téren látunk, az annak a jele, hogy az európai emberek akaratát, elvárásait nem lehet hosszú időn keresztül háttérbe szorítani. Már az októberi európai uniós csúcson látszott, hogy az európai vezetők eltérő álláspontot képviseltek ahhoz képest, mint előtte

– magyarázta. Mint fogalmazott, több országban választások következnek, szemmel láthatóan az illegális migráció helyes kezelésének ígérete alkalmas a választók mozgósítására, mivel azonban ez nem megy az ­uniós szabályok követése mellett, Hollandia például inkább mentességet kért e szabályok betartása alól, más országok pedig a belső határokat állítják vissza, s így a schengeni térség működése ellehetetlenül.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: Ladóczki Balázs)