– Hatalmas eredmény, hogy az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottsága előkészítette a Bulgáriával és Romániával közös szárazföldi belső határain folytatott ellenőrzések 2025. január 1-jétől kezdődő megszüntetéséről szóló tanácsi határozatot, ez egyértelműen a magyar EU-elnökség hatékonyságának tudható be – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója.
Mint ismert, Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária belügyminiszterei áttekintették az illegális migráció elleni közös küzdelem eredményeit, és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs akadály Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága előtt. A hivatalos döntést az Európai Unió belügyminiszterei december 12-én, Brüsszelben hozhatják meg.
Nemzeti érdek a soros elnökség sikere
A szakértő emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök már az EU-elnökség kezdetekor, Tusványoson kijelentette, hogy a két ország schengeni csatlakoztatása kiemelt elnökségi prioritás, hiszen a magyar nemzeti érdek mellett a határ túloldalán élő magyar nemzeti közösség érdekeit is szolgálja. Hozzátette:
most még Ylva Johansson távozó belügyi biztos is gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, és elismerte, hogy ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető.
– A csatlakozás hatalmas előrelépést jelent a két ország számára, főként annak a fényében, hogy míg a jelenlegi schengeni államoknak átlagosan öt évbe telt, hogy a belső határokon történő ellenőrzések eltörléséig eljussanak, a három fennmaradó tagállam – Bulgária és Románia mellett Ciprus – ennél sokkal hosszabban volt kénytelen várakozni, Bulgária és Románia 16 évet, Ciprus pedig még ennél is többet, 19 esztendőt. Az Európai Bizottság ugyan már 13 évvel ezelőtt alkalmasnak tekintette a két országot a csatlakozásra, Ausztria és Hollandia azonban blokkolta a döntést, elsősorban azért, mert mint a két ország vezetői kijelentették, Schengen nem működött megfelelően, főként az uniós szinten rosszul kezelt illegális migrációs nyomás és embercsempészet miatt – emlékeztetett.
Migrációs megállapodás
Bulgária 2021-et követően vált a nyugat-balkáni migrációs útvonal egyik legfontosabb belépési pontjává. Romániában az irreguláris migráció 2019-ben vált súlyos problémává. Miután a magyar–szerb határszakaszon sokadik kísérletre sem jártak sikerrel, az embercsempészek és az irreguláris migránsok egy része Szerbiából Románia felé került, így próbálva kijátszani a magyar határkerítést. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: a mostani megállapodásnak az is része, hogy közös, többnemzetiségű rendőrkontingens segíti védeni az új külső schengeni határokat az illegális migránsoktól, ami a belső határok lezárásával szemben a ténylegesen megfelelő eszköz az illegális bevándorlás megállítására.
Petri Bernadett szerint a schengeni térség kialakítása az európai integráció egyik legnagyobb vívmánya.
– A schengeni térségre azonban az elmúlt évtizedben egyre nagyobb nyomás nehezedett az egyre inkább fokozódó és az EU által tévesen kezelt migrációs válság miatt, elég ha az elmúlt hónapok németországi terrorcselekményeit nézzük. Emiatt számos schengeni ország a határellenőrzések visszavezetése mellett döntött, először ideiglenesen, majd egyre hosszabban – mondta.
Jöhet a változás az unióban?
– Az EU számára a szerződésekben foglalt kötelezettség a schengeni rendszer biztosítása. A migrációs politikának ez is a tétje, a belső határok visszaállítása ugyanis annak az egyértelmű jele, hogy egy tagország értékelése szerint a közrendet és a belső biztonságot olyan súlyos veszély fenyegeti, aminek az elhárítása még az európai emberek számára egyik legfontosabb integrációs előnyről, a határok nélküli Európáról való lemondás árán is szükséges.
A szerződések előírása szerint az EU nem tehet semmi olyat, ami veszélyezteti ennek a térségnek a működését, és lényeges, hogy a tagországokat sem hozhatja olyan helyzetbe, ami arra a lépésre készteti őket, hogy az uniós migrációs politika látványos kudarcára tekintettel korlátozzák ezt a vívmányt
– jelentette ki Petri Bernadett. A kutatót megkérdeztük arról is, hogy szerinte a Trump-kormány megalakulása után változhat-e az unió migrációs politikája. Mint kifejtette: ez nem is csak az amerikai választások hatása, bár középtávon Trump migrációs politikája remélhetőleg az észszerűség és az európai érdekek védelme irányába tereli majd az európai migrációt, vagy legalábbis ellenpéldát jelent majd Európa számára, hogy ilyen is lehet a bevándorláspolitika, ha azt a józan ész vezérli.
Amit most migrációs téren látunk, az annak a jele, hogy az európai emberek akaratát, elvárásait nem lehet hosszú időn keresztül háttérbe szorítani. Már az októberi európai uniós csúcson látszott, hogy az európai vezetők eltérő álláspontot képviseltek ahhoz képest, mint előtte
– magyarázta. Mint fogalmazott, több országban választások következnek, szemmel láthatóan az illegális migráció helyes kezelésének ígérete alkalmas a választók mozgósítására, mivel azonban ez nem megy az uniós szabályok követése mellett, Hollandia például inkább mentességet kért e szabályok betartása alól, más országok pedig a belső határokat állítják vissza, s így a schengeni térség működése ellehetetlenül.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Charles Michel az Európai Tanács elnöke (Fotó: Ladoczki Balazs)
