Hidvéghi Balázs: Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk

A fővárosban már befejeződött a konzultációs ívek kézbesítése.

Hamarosan minden postaládába bekerül a nemzeti konzultációs kérdőív. Fotó: Kocsis Zoltán

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépnie az üzemanyagárak elszabadulása ellen is. Vagyis arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormány az erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

A nemzeti konzultáció fontos témaköre a béremelés is, Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagyarányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. 

A miniszterelnök leszögezte, kiszámítható, előre tervezhető béremelési programra van szükség, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért.

Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány: szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

A nemzeti konzultáció hatodik kérdésében a munkáshitel létjogosultságáról dönthetünk. Noha hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak, a kormány álláspontja szerint a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A hetedik témakör több kérdést is magában foglal, ezek lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához: támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig hogy a dolgozóknak juttatott Szép-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva: ezek egyike, hogy egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig arról is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, ötszázalékos hitelt nyújtani, vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a csok plusszal.

A kilencedik kérdésben a tizenharmadik havi nyugdíjról lehet állást foglalni. Az Európai Unió illetékesei ugyanis azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány azonban ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását. 

A tizedik kérdésben a családi adókedvezményről nyilatkozhatunk: amíg Brüsszel a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást, a magyar kormány további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást. A nemzeti konzultáció ezen kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

Az utolsó kérdés a migrációval kapcsolatos, és abban foglalhatunk állást, hogy egyetértünk-e a kormány álláspontjával, vagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

A nemzeti konzultáció kérdőíveit legkésőbb december 20-ig lehet visszaküldeni. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.