Híján vagyunk az olyan zseniknek, mint Csurka István

Csurka Istvánnak igaza volt, igaza van, és igaza is lesz, csak legyen olyan, aki ezt az igazságot kivetíti – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit Csurka Istvánnak, a néhai író és politikus születésének 90. évfordulója alkalmából szerveztek a Terror Háza Múzeumban.

Kovács Dávid szerint Csurka egy igazi intellektus volt, aki emiatt tudott kiemelkedni. Példaként hozta Antall József néhai miniszterelnököt, akinél szintén nem lehet elválasztani a történészt és a politikust. A történész elmondta, hogy Csurka jól látta a nagyhatalmi működést, és figyelmeztetett, hogy hazánk ne kerüljön fel a nagyhatalmak „húsos kampójára”.

Dörner György szerint Csurka művei és a vezércikkei alapján kormányprogramot lehet hirdetni, amit a jelenlegi magyar politikai közéletben is tetten tud érni.

Csurkának igaza volt, igaza van, és igaza is lesz, csak legyen olyan, aki ezt az igazságot kivetíti

– fogalmazott a színházigazgató.

Bíró Zoltán elmondta, hogy Csurkát az MDF-ben az ügynökmúltjával próbálták rábírni arra, hogy ne szólaljon meg, azonban idővel elszakadta nála a cérna. Kovács Dávid emlékeztetett, hogy ideológiai furkósbot szerepét töltötte be, amikor Csurkát az antiszemitizmussal támadták, azonban deklarálta, hogy együttérez a zsidósággal a holokauszt miatt.

Ahhoz képest, hogy kit nevezünk antiszemitának, Csurka nem volt az

– vélekedett Bíró Zoltán.

Mint mondta, Csurka jó ideig golyófogóként szerepelt az MDF elnökségében, azonban a pártra ráragadt az antiszemitizmus vádja. Dörner György szerint Csurka nem antiszemita volt, hanem őszinte, ami bajt hozott rá.

Ha az ember nem válogatja meg, hogy kivel őszinte, azt aljas módon támadják meg

–  tette hozzá.

Bíró Zoltán, az MDF korábbi elnöke (Fotó: Ladóczki Balázs)

Kovács Dávid szerint át kell nézni Csurka nyilatkozatait, hogy megnyíljon azokról a valódi vita. Bíró Zoltán úgy fogalmazott, hogy Csurka golyófogó volt számtalan esetben, így az MDF-ben is.

Tisztában volt Csurka azzal, hogy amire vállalkozik, az nem valószínű, hogy teljesíthető. Egy tragikus heroizmus, ami a gondolkodását áthatotta

– vélekedett Kovács Dávid, hozzátéve: Csurka a magyarság megmaradásának a lehetőségét is látta a rendszerváltoztatásban, amiért vállalnia kellett a konfrontációkat.

Csurka István olyan volt, amilyennek a Jóisten teremtette, nekünk pedig az a dolgunk, hogy kövessük a drámáin és az írásain keresztül

– fogalmazott Dörner György a kerekasztal-beszélgetés végén, majd megjegyezte: most éljük meg azt, amit annak idején Csurka a politikáról írt.

Oldani a kötésen

– Rengeteg olyan fontos gondolat elhangzott, ami a lélektani csúcspontja volt a napnak – mondta G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a konferencia zárásaként. Mint jelezte, az eseménnyel kibeszélhetővé tették Csurka István életművét, így oldva azon a kötésen, hogy ne lehessen Csurkáról beszélni.

Csurkának egy ügye volt, a magyarság ügye

– húzta alá G. Fodor.

Szerinte lehetőséget adtak mindenkinek, hogy hozzányúlhatnak a kérdéshez, hogy mi az, ami Csurkából maradandó. Ugyanakkor dilemmákat is felvetett a konferencia, hogy fér össze az író és a politikus.

Ma is megfigyelhető, hogy milyen formái vannak annak, ha azt akarják elérni, hogy ne mondják ki az igazságot. Csurka életműve felkiáltójelként mutatja meg ezt számunkra

– tette hozzá.

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés a Csurka 90 – Idő és sors konferencián (Fotó: Ladóczki Balázs)