Folytatódik az a béremelési ciklus, amely komoly, tíz százalék körüli reálbér-emelkedést tartalmaz, a parlamentben pedig elkezdődött a 2025-ös költségvetés vitája, ami az új gazdaságpolitika költségvetése – mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón, hozzátéve, hogy a minimálbér emeléséről a múlt héten írták alá a felek a megállapodást. A bérmegállapodásról elmondta, két év alatt negyvenszázalékos béremelkedés várható. Kiemelte: a kormányzatnak is jelentős szerepe volt abban, hogy a létrejöjjön a megegyezés, ami a közterhek emelkedését nem tartalmazza. A minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása a költségvetés részét képezi – jelezte Gulyás Gergely.
Béremelés a tanároknak és az egészségügyben
Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, a jövő évi költségvetési tervezet szerint a kormány teljesíti korábbi vállalását, miszerint a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát. A 2025-ös büdzsé több mint 1600 milliárd forintot ad az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére, ami kétszerese a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben szereplő összegnek. Emellett az utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján.
Támogatások az otthonfelújításhoz és a lakhatáshoz
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a vidéki otthonfelújítási program a kistelepülésen élőknek lesz elérhető, ötvenszázalékos állami támogatással hatmillió forintig lehet igényelni. A munkáltatói támogatás a lakhatásra havi 150 ezer forint lehet. Az ötszázalékos lakásfelújítási hitel a bankok által garantált lehetőség, a kormány arra biztatja a bankokat, hogy a feltételek módosításával szélesebb körben lehessen igénybe venni azt.
A miniszter szerint nem kell a legzöldebb házakat felépíteni, mert nem kellenek kétmillió forint feletti négyzetméterárak. Mint mondta, a kormány arra kéri a bankokat, hogy olyan programot indítsanak, amellyel élni tudnak a megyei jogú városokban és Budapesten is. Azt is bejelentette, hogy újabb hat hónappal meghosszabbítják a kamatstopot, ez azonban a családok kamatterheit nem növelheti.
Az új gazdaságpolitika költségvetési tervezetében megtalálható az a megállapítás, hogy a magyar családok leginkább lakásokba és házakba fektették a vagyonukat, ezért fontos az ingatlanok értékének növekedése. Ezzel egyidejűleg a fiatalok támogatását is szem előtt kell tartani, azokét, akik az első lakásuk megvétele előtt állnak vagy lakást bérelnek.
A kormány átfogó programmal segíti a lakhatást. Így 2025. január 1-jétől a munkáltató a lakhatási kiadások támogatása érdekében, béren kívüli juttatásként a jelenlegi évi 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett, akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérleti díj vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti fiatal munkavállalóinak.
A kormány által biztosított, új béren kívüli juttatási forma a Szép-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható, ahhoz hasonlóan kizárólag 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. Továbbá a fiataloknak elérhető lesz az ötszázalékos THM-plafon lakásvásárlásra. Emellett a kormány vidéki otthonfelújítási programot is hirdet és a Szép-kártyáról is el lehet majd költeni ötven százalékot otthonfelújításra.
Emellett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások saját döntésen alapuló, lakáscélú felhasználása egy évre lehetővé válik. A tagok a nyugdíjpénztárban 2024. szeptember 30-ig elhelyezett megtakarításaikat lakáscélra használhatják fel, így például önerőként lakásvásárlás esetén, számlával igazolva pénzügyi fedezetként otthonfelújításkor, vagy törlesztőrészletként jelzáloghitel esetében.
A kormány megerősíti a kkv-kat
A kormányszóvivő a Demján Sándor-tervről elmondta: a tőkehitel és kamattámogatások terén a programok részleteiről a Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztet Nagy Márton miniszter. Jövőre ez a program 1400 milliárd forintot juttat a gazdaságba.
Mint arról lapunk cikkezett, a jövő évi büdzsé tartalmazza a fedezetét az új akciótervnek is, amelynek fontos pillére a magyar gazdaság gerincét képező kis- és közepes vállalkozások (kkv) megerősítése. Ennek keretében új intézkedésekkel biztosítja a kormány a szektor további támogatását.
A Demján Sándor-program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. Ez magában foglal
- tőkefinanszírozási, illetve az export növelését célzó hitelkonstrukciót,
- vissza nem térítendő beruházási,
- valamint digitalizációösztönzési támogatásokat.
Kiemelendő az 1+1 Kkv-beruházásélénkítő támogatási program, valamint a Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat 3,5 százalékra csökkentése.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben egy rendezvényen azt mondta, hogy 2025-ben a program részeként 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások támogatása érdekében. Jelenleg több mint kilencszázezer kkv működik Magyarországon, amelyeket támogatni kell abban, hogy megkétszerezhessék méretüket. Rendkívül fontos még a kkv-k exporton belüli részarányának növelése is.
A kormány mintegy százmilliárd forintot szán a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogramra, és 350 milliárd forintot a vállalkozások exportját élénkítő hitelprogramra, de lesz kifektetést támogató és beruházást élénkítő program is.
Emellett 650 milliárd forint értékben valósulhatnak meg jövőre a magyar kkv-szektort érintő európai uniós projektek is.
Tovább növelik a családtámogatást
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormány egy év alatt megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményt. A jövő évi büdzsé egyik kiemelt területét jelentik a családtámogatások. A cél az, hogy anyagilag ne járjon rosszabbul, aki gyermeket vállal. Ennek érdekében jövőre olyan intézkedések lépnek életbe, amelyek segítik a fiatalok életkezdését, erősítik a családok pénzügyi pozícióit, valamint megfizethető lakhatást biztosítanak.
A 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordítható összeg, amire több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kormány. Ez 2800 milliárd forinttal magasabb, mint a baloldali kormány által beadott utolsó költségvetésben szereplő támogatások összege. Így 2010-hez képest négyszer többet fordít az állam a magyar családok támogatására 2025-ben.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig számítva összesen mintegy 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezzel együtt a családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata.
A kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására, a harminc év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességére pedig további húszmilliárd forintot.
A babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. Tovább nő a gyermekétkeztetésre fordítható összeg, ami meghaladja a 140 milliárd forintot. Ez 110 milliárd forinttal több, mint 2010-ben. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-es tanévtől. Erre a célra 19 milliárd forintot fordít a költségvetés.
Növekedhet a nyugdíjak értéke is
Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, hogy hatszázalékos nyugdíjelemelés volt, és jövőre az értéknövekedés is biztosítható. Mint az a 2025-ös költségvetés tárgyalása során kiderült, a büdzsé egyik kiemelt célja a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése.
A költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít. A 13. havi nyugdíjra és ellátásra 2025-ben összesen 535 milliárd forint áll rendelkezésre.
Így jövő februárjában is mintegy 2,5 millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
A kormány a nők családban betöltött szerepének elismerésére 2025-ben is biztosítja a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nőknek a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségét. A központi költségvetés erre 2025-ben közel 490,6 milliárd forintot biztosít. Továbbá azokat az idős embereket is támogatja az állam, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2025-ben is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és járulékmentessége.
Lapunk megkérdezte az utca emberét is arról, hogy mi a véleménye Brüsszel tervéről, miszerint az EU elvenné a magyar nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat. Így reagáltak a lapunk által megszólaltatott idősek:
