Törvény teszi kötelezővé az Országgyűlés számára, hogy lakosságszámhoz igazítsa a választókerületeket. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) arra kérte az Országgyűlést, hogy szüntesse meg a jelenleg fennálló aránytalanságokat, figyelembe véve az Alkotmánybíróság korábbi, erre vonatkozó döntését – írta közösségi oldalán közzétett posztjában a Fidesz-frakció.
A képviselőcsoport bejegyzésében tisztázta,
Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt. A kiköltözők nagy száma miatt Pest vármegyében két új választókerületet kell kialakítani.
A mostani jogi módosítás
nem érinti a választókerületek számát, így az egyéni mandátumot szerző képviselőkét sem (106 fő), továbbá nem érinti a parlament listás képviselőit (93 fő), illetve nem változtat a választás lebonyolításának szabályain.
– A fent említett módosítások törvényi alapjai mindenki számára ismertek, az arányosságra vonatkozó alkotmányos elvárások évtizedek óta jelen vannak az Alkotmánybíróság döntéseiben, illetve később a Velencei Bizottság ajánlásaiban is megjelentek, ezért ha lenne egy kis jogi igényesség azokban, akik most ebből az egyszerű ügyből próbálnak politikai cirkuszt csinálni, akkor maguk nyújtották volna be a javaslatot – zárta bejegyzését a kormánypárti frakció.
Deák Dániel: Így érhet ugyanannyit minden választópolgár szavazata
Az üggyel kapcsolatban Deák Dániel, a XXI. század intézet vezető elemzője is megszólalt. Deák kiemelte, a balliberális sajtó és politikusok most valami szenzációként és meglepetésként tálalják, hogy Budapesten csökken a választókerületek száma a következő választáson. Pedig már évek óta tudni, hogy erre szükség van, ugyanis az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján, ha egy választókerületben a választásra jogosultak száma 20 százaléknál nagyobb mértékben eltér bármelyik irányba, változtatni kell a határokon.
Budapesten és Pest vármegyében márpedig ez a helyzet: Pest vármegyében 2010 és 2022 között a választópolgárok száma közel 90 ezerrel nőtt és további népességgyarapodás prognosztizálható, míg ezzel párhuzamosan Budapesten jelentősen csökkent a lakosságszám (a régen kétmilliós főváros lakossága 2024. január 1-jén alig több mint 1,62 millió volt), és így értelemszerűen a választópolgárok száma is kevesebb, emiatt 18-ról 16-ra kell csökkenteni a választókerületek számát a fővárosban
– írta közösségi oldalán Deák Dániel. A szakértő szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a 106 egyéni választókerületben nagyjából azonos számú választópolgár legyen, így érhet ugyanannyit minden választópolgár szavazata. Deák Dániel kiemelte, hasonló a helyzet Somogy, Tolna és Fejér vármegyében is, ahol egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben várható, hogy a választópolgárok számának eltérése az országos átlagtól a közeljövőben meghaladja a mínusz 20 százalékot, így ott is rendezni kell a helyzetet.
Már a 2022-es választások idején is aránytalanságok voltak a rendszerben
Szintén a választókerületek határainak megváltoztatásával kapcsolatban Talabér Krisztián, a Nézőpont intézet elemzője is megszólalt. A szakértő kiemelte, véleménye szerint
igazán bugyuta vita kezd kialakulni a politikai nyilvánosságban a budapesti és a Pest vármegyei választókerületi határok módosításáról. Szeretném jelezni, hogy ebben a műveletben semmi meglepő és semmi titkos nincs. A magyar Országgyűlés csak a törvényi kötelezettségének tesz eleget a lépéssel.
Talabér szerint ugyanakkor régóta ismert tény, hogy az országon belüli társadalmi mozgások hatására bizonyos területek már kevésbé népesek, más területek pedig zsúfoltak lettek. Budapestről az elmúlt években rengetegen költöztek ki az agglomerációba, tehát Pest vármegye népessége nőtt, Budapestté csökkent. Épp emiatt nem meglepő, hogy a budapesti egyéni választókerületek száma csökken, az azt körülvevő vármegye választókerületeinek száma pedig növekszik.
– Ez a probléma egyébként már a 2022-es választás előtt is felmerült, akkor viszont a megoldás elmaradt, az aránytalanság azóta pedig csak tovább nőtt. Ezt a problémát pedig nem lehet és nem is szabad a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni. A törvény szerint ezt az ügyet 2025. január 1. után már jogilag nem is lehetne rendezni a 2026-os választásokig, ugyanis az törvényellenes lenne
– mondta el a Nézőpont Intézet elemzője.
