Hogyan viszonyul a kereszténység a közösségi médiához?

– A keresztény identitás és a digitalizáció jó üzenetet hordoz együtt – mondta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a keresztény identitás és a digitalizáció kapcsolatáról tartott konferencián. Juan Narbona Cárceles keresztény professzor szerint a hit és az internet közösen tudja szolgálni az emberiség fennmaradását, mivel ezen a platformon jól továbbítható a keresztény üzenet. Nyári Attila lelkipásztor, online-tartalom-készítő optimistán tekint az online média térnyerésére, de felhívta a figyelmet a veszélyekre is.

– Össze kell hozni azokat az embereket, akiknek az életútja és a munkássága példaértékű, ez történik a mai eseményen is – jelentette ki Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja A mi Európánk – A következő generáció – Keresztény identitás a digitális korban című konferencián. Az uniós képviselő rövid köszöntőjében kiemelte: a most kezdődő rendezvénysorozattal a következő generációkra fókuszálnak, akikkel valódi párbeszédet kell folytatni. Szerinte izgalmas a téma, mert a keresztény identitás és a digitalizáció együtt jó üzenetet hordoz.

Keresztény üzenetek a közösségi médiában

Juan Narbona Cárceles, a Szent Kereszt Pápai Egyetem Intézményi Társadalmi Kommunikáció Karának professzora arról beszélt, hogy sok keresztény ember bénultan tekint a technológia gyorsvonat sebességével haladó fejlődésére. Mind a keresztény hit, mind az internet adta lehetőségek egyfajta erkölcsi iránymutatásként az emberiség fennmaradását is szolgálhatják, pedig sokszor szembeállítják egymással a közösségeket. Veszélybe került a társadalmi párbeszéd, nehéz elhinni azt a tartalmat, amit első olvasásra könnyen felfogunk, de a fogyasztói társadalom is azt sugallja, hogy a profit megelőzi az emberek egymás közti megértését. Problémának nevezte azt, hogy az internet feszültséget szíthat a társadalmi csoportok között, így polarizálva a társadalmat.
A professzor úgy vélte, hogy a fake news és az információs túlterhelés a társadalmi kohézió akadálya. 

Az összeesküvés-elméletek manipulált módon jelentkeznek, mert ma a felületes ismeretek és a gyors válaszok a mesterséges intelligencia platformjain oda vezetnek, hogy hiszékenyek leszünk és valaminek a népszerűsége alapján hiszünk el állításokat, pedig a valóság a hit és a józan ész alapján ismerhető meg.

A sebezhetőségünk mutatkozik meg abban, hogy két évvel ezelőtt még az emberek 45 százaléka a személyes beszélgetés híve volt, ma viszont már 64 százalékuk kommunikál inkább telefonon, mint személyesen. A szociális podcastok és a digitális csatornák segítségével a keresztény üzenet is továbbítható, így a média lehetővé teszi, hogy spirituális keresztény közösségek jöjjenek létre – mondta Juan Narbona Cárceles.

Andrásfalvy János szalézi szerzetes, a Magyar Szalézi Tartomány tartományfőnöke úgy vélekedett: a digitális média a konkrét valósággal való kapcsolat elvesztését eredményezheti. II. Ferenc pápától idézett, aki szerint be kell lépni a reménybe, ami átjárja a kereszténységet és aminek jövőre lesz a jubileumi éve. – Meg kell erősödnünk a keresztény identitásunkban, és nem fogadhatjuk el azt a digitális világot, ami az eseményeket a pillanatnyi érdekek szerint értelmezi. Ki kell alakítani a találkozás kultúráját, és a fiataloknak olyan új társadalmat kell építeniük, amelyben jelen vannak a keresztény értékek – szögezte le.

A magyar hívők megszólíthatók a közösségi médiában

Nyári Attila, a Golgota Keresztény Gyülekezet lelkipásztora, online-tartalom-készítő felidézte, amikor a TikTokra került, megdöbbentette, hogy mennyi embert tudott ezen a platformon elérni. Szolgálat szempontjából optimistán tekint a közösségi média térnyerésére azzal együtt, hogy látja a veszé­lyeit és buktatóit. Mint ismertette, világszinten 4,8 milliárd ember használja a közösségi médiát, ahol minden korosztály megjelenik. A magyar felhasználók száma a YouTube-on 7,45 millió fő, a TikTokra 2,6 millióan regisztráltak, a közösségi média átlagos napi használati ideje 2 óra 24 perc. 

Magyarország népességének 62 százaléka vallásosnak tartja magát, 11 százaléknyian járnak gyülekezetbe, tehát a magyarok fele lelkileg nyitott, de nem lehet elérni őket egyházi eseményeken keresztül. 

– Ha feltesszük a kérdést, hogy ma hova menne Szent Pál apostol igét hirdetni, akkor az a hely a közösségi média lenne – mutatott rá a lelkipásztor.

Borítókép: Konferencián beszéltek a digitalizációban rejlő előnyökről (Fotó: Kurucz Árpád)