– Alapvető probléma, hogy nincsen víziója, koncepciója a fővárosnak – emelte ki lapunknak adott interjújában Kőrösi Koppány. A fejlesztéspolitikai szakértő úgy látja, hogy a főváros vezetése összevissza kapkod, sokszor pedig egymásnak is ellentmondó döntéseket hoz. A szakember szerint erre igen jó példa a Budapestet észak–déli irányban metsző Eurovelo 6 európai kerékpárút, amelynek a budapesti szakasza máig nincs megépítve.
Ha valaki Budapestet északról délre keresztbe akarja kerékpározni, akkor több helyen kénytelen a járdán vagy az úttesten biciklizni. 2019-ben Tarlós István 1,6 milliárd forintot biztosított arra, hogy ez a nemzetközi kerékpárút megépülhessen Budapesten. Azonban jöttek Karácsonyék, a projekt pedig nem valósult meg. 2013-ban a BKK ismét elindította a kerékpárút tervezését, mindeközben azonban az Árpád fejedelem útján a parkolósávot a járdára helyezték, és a Tímár utca és a Margit híd közötti rakpartszakasz mentén húzódó kerékpárúttal – az Eurovelo 6 fejlesztésre kijelölt részével – párhuzamosan kerékpársávokat festettek az útra
– emelte ki Kőrösi Koppány, majd elmondta, az látszódik, hogy jelenleg a BKK egyik keze nem tudja, mit csinál a másik. A szakértő szerint fontos a gyalogos- és gépjárműforgalomtól egyaránt elzárt, biztonságos kerékpárutak építése, ilyenre azonban mostanában nem volt példa.
A legjobb megoldás a Batthyány tér és a Margit híd közötti bicikliút, ahol az utat sövény választja el a gyalogosforgalomtól, és korlát a villamostól. Ennél egyel rosszabb megoldás, ami az Andrássy úton van például, ahol van egy fizikai elválasztás a gyalogosoktól, de a forgalomtól már nincs elválasztva a kerékpársáv. Egy sokkal rosszabb megoldás, ami például a Bajcsy-Zsilinszky úton van, ahol a járdára van fölfestve az út, és süllyesztéssel van elválasztva. Ennél sokkal rosszabb megoldás, amit a Szabadság híd és az Erzsébet híd között látunk, hogy a gyalogosok, és a biciklisek egybe vannak terelve, ugyanis ez rendkívül sok konfliktust okoz. A legrosszabb megoldás pedig a Nagykörúton található, ahol nem került sor az aszfalt rendbetételére, és a kerékpárokra kifejezetten veszélyes, töredezett, hosszában repedt aszfaltra festették fel és karózták ki a biciklisávot – amit többek között annak veszélyessége miatt nem is szívesen használnak
– értékelte a budapesti megoldásokat Kőrösi Koppány, aki szerint nem koncepció van a fővárosi fejlesztések mögött, hanem lobbierő. Vagyis azon projektek és tervek valósulnak meg, amelyek egy-egy csoport pillanatnyi érdekeinek megfelelőek. A Nagykörút kapcsán a szakértő kiemelte, a terület különleges fejlesztést, és komoly terveket igényelne, ugyanis az elmúlt évtizedek összes várostervezési problémája és hiányossága lecsapódott rajta.
A Nagykörút egy állatorvosi ló. A plázák elszívták a vásárlókat a boltoktól, senki sem figyelt arra, hogy városképi szempontból megfelelőek legyenek az üzletek. A területnek el van hanyagolva a tömegközlekedési hálózata, a főváros és a kerületek pedig ellehetetlenítették az autózást. A Nagykörúton nem elég szép járdákat meg sétányokat rajzolni, és néhány fát elültetni, itt komplex megoldásokra van szükség
– jegyezte meg Kőrösi. A főváros ugyanis már a sokadik tervet mutatja be a Nagykörút fejlesztésére, azonban a koncepciók megvalósítása rendre elmarad, miközben a főváros komoly hiányosságokkal küzd a közlekedési infrastruktúra terén.
Budapestnek eleve fejletelen a közúthálózata. Hiányzik egy körút – ez a körvasút sori körút – és hiányzik két sugárút a belvárosból. A Váci út és az Andrássy út között kellett volna hogy megépüljön az egyik, az Üllői és a Rákóczi út között a másik. Ennek következményeként a forgalom a belvárosban eleve tömöttebb. A meglévő sugárutakat – a hiányzó külvárosi infrastruktúra megépüléséig – nem szabad tovább terhelni, szűkíteni
– emelte ki a szakember aki a nagykörúti megvalósítás nehézségére példaként a bécsi Ringet hozta. Bár az ottani körút jóval szélesebb, mint a budapesti nagykörút, de ha a sétálófunkció és a kerékpárosfunkció nincs kellően szétválasztva, az folyamatos konfliktusok terepe ott is. Bécsben a Ringen a keresztirányú gyalogosforgalom miatt sok a kerékpáros-gyalogos baleset. Kőrösi Koppány szerint Budapesten alapvető közlekedési infrastruktúrák hiányoznak, így azokat kell előtérben helyezni, amelyek lélegzethez képesek juttatni a közlekedést. Példaként a villamosokat említette:
Karácsony Gergely első ciklusában hat méter sín épült, a Haller hurok elkészültével. A főpolgármester ígéretet tett arra, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton újjáépítik a villamost, így a hálózatot összekötve a Kelenföldi pályaudvartól egészen Káposztásmegyerig. Ehhez képest most írták ki a tervezésre a tendert, vagyis az első kapavágás leghamarabb két év múlva lehet a kérdéses szakaszon. Szintén kiemelten fontos lenne Budapesten belül P+R parkolókat építeni. A könnyűszerkezetes parkolóházakat alacsony költséggel meg lehet építeni, ezzel enyhítve a fővárosban jelenleg 16 ezres P+R parkolóhelyhiányt
– árulta el Kőrösi Koppány. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint Karácsony Gergely komoly mulasztása, hogy elgáncsolta a Galvani híd építését a Határ útnál található kiserdő védelmére hivatkozva, miközben a műtárgy elterelné a dél-Budáról a belvárosba irányuló forgalom felét.
