Felcsillant a remény, rendkívüli segítséget kaphatnak a drogfüggők

Új, sikeres módszer vehető igénybe Magyarországon a drogfüggők gyógyításához – tudatta a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a betegek nem csupán passzív résztvevői a terápiának, hanem felelősséget vállalnak egy közösség működéséért, így fejlesztve saját készségeiket. A gyógymód célja a stabil, szermentes élet kialakítása és a sikeres társadalmi integráció.

Jó lehetőségeket nyújt hazánk azoknak, akik szeretnének felépülni drogfüggőségükből, legyen szó ambuláns ellátásról, bentlakásos rehabilitációról vagy önsegítő csoportokról – tájékoztatott a Drogkutató Intézet. Mint hangsúlyozták, az elérhető programok között kiemelkedik a Portage-modell, amely egy innovatív, terápiás közösségen alapuló módszer és sikeresen segítette már sokak felépülését világszerte. 

A kanadai eredetű program célja, hogy a függőségben szenvedők számára strukturált, támogató környezetet biztosítson, amely segíti őket az önálló, felelősségteljes élet kialakításában. A modell filozófiája szerint a drogfüggőség nem betegség, hanem egy rossz viselkedési válasz, amely tanult készségekkel és pozitív megerősítéssel korrigálható.

A lakók gyógyítják egymást

A program egyik alapelve az önsegítés, ami azt jelenti, hogy a terápiás közösség tagjai aktívan részt vesznek egymás gyógyulási folyamatában. 

A lakók nem csupán passzív résztvevői a terápiának, hanem felelősséget vállalnak a közösség működéséért, így fejlesztve saját készségeiket. 

A terápián megtanulják az énközlés fontosságát, a konfliktusok kezelését és az érzelmek pontos kifejezését. Az idősebb lakók mentorálják az újakat, így mindenki aktív szereplője a terápiás folyamatnak, és a program végére „mini terapeutává” válik.

A program struktúrája szigorúan meghatározott, napi és heti rend alapján zajlik. A terápiás időt különböző csoportfoglalkozások töltik ki, amelyek lehetőséget adnak az önreflexióra, konfliktuskezelésre, kreatív tevékenységekre és visszaesés megelőzésére. A közösségi élet központi szerepet játszik a rehabilitációban, mivel a csoport kollektív bölcsessége és támogatása hatékonyabbnak bizonyul, mint az egyéni terápiás megközelítések. A közösségi élmény nem csupán érzelmi támogatást nyújt, hanem strukturált keretet is biztosít, amely segíti a lakókat a mindennapi élet újraszervezésében.

Felelősségvállalás és önállóság

A terápiás folyamat négy szakaszból áll, amelyeket a kliens kompetenciáinak fejlődése határoz meg. Nem az eltöltött idő, hanem a megszerzett készségek és felelősségvállalás alapján történik az előrelépés. A terápiás közösség tagjai egyre nagyobb felelősséget kapnak, ahogy haladnak előre a programban, és végül olyan készségeket sajátítanak el, amelyekkel önálló életet élhetnek.

A terápiás közösség szemlélete a humanisztikus és a pozitív pszichológia alapelveire épül. 

Az egyént nem „bajkeverőként” kezeli, hanem segíti abban, hogy megtalálja saját megoldásait, és felelősséget vállaljon saját életéért. 

A stáb szerepe nem a kontroll, hanem az iránymutatás: a lakókat abban támogatják, hogy saját erőforrásaikra támaszkodva építsék fel új életüket. Az alkalmazott módszerek közé tartozik a motivációs interjú, a kognitív viselkedésterápia és a tapasztalati tanulás, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy jobban megértsék függőségük gyökereit és megtanuljanak hatékonyabb megküzdési stratégiákat. A modell egyik sajátossága, hogy az új lakók fokozatosan ismerkednek meg a rendszerrel, és idővel maguk is mentorrá válnak.

Cél a szermentes élet

A Portage-modellt sikeresen alkalmazzák több hazai drogterápiás otthonban és rehabilitációs intézményben, mivel rugalmasan integrálható más segítő rendszerekbe, így például hajléktalanellátásba, pszichiátriai intézményekbe és javítóintézetekbe. A módszer előnye, hogy könnyen érthető, gyakorlati alapú, és nemcsak szakemberek, hanem a lakók által is hatékonyan működtethető. Magyarországon a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon, a Zsibriki Drogterápiás Otthon és a Válaszút Drogkonzultációs Iroda is sikeresen alkalmazza a Portage elveit, amelyek segítenek a függőségből való kilábalásban.

A terápiás program hossza változó, általában hat hónaptól két évig terjed, és több fázisból áll. A kliens fejlődése során egyre komplexebb feladatokat kap, és egyre nagyobb önállóságot nyer. A program során nagy hangsúlyt kap az önreflexió, a döntéshozatal és a problémamegoldás fejlesztése. 

Azt a célt kívánják elérni, hogy a kliensek stabil, szermentes életet alakítsanak ki, amelyben képesek megbirkózni a mindennapi kihívásokkal és sikeresen integrálódni a társadalomba.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)