Forradalmi áttörést érhetnek el a magyar kutatók a vírusok elleni küzdelemben

Ultrahőkezelt tejeket tanulmányoznak.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma a múlt héten szövetségi rendeletet adott ki, amely előírja az ország tejkészletének vizsgálatát a HPAI (a H5N1 madárinfluenza egyik törzse) miatti növekvő aggodalmak miatt. Fotó: Getty Images via AFP

Az állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított ultrahőkezelt tejek vizsgálatával kapcsolatos kutatást a Pécsi Tudományegyetem (PTE) keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Az elmúlt évek járványai rávilágítottak, hogy a gyors és hatékony előrejelző rendszerek kulcsfontosságúak az egészségügyi védekezésben. A szennyvízvizsgálatok már bizonyították hatékonyságukat a Covid–19 és más vírusok nyomon követésében, innovatív módszerként pedig az ultrahőkezelt (UHT) tejek elemzése is reflektorfénybe került.

A korábbi kutatások ugyanis már bizonyították, hogy az UHT-tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi a megbetegedéseket okozó vírusok genetikai nyomait, lehetőséget teremtve ezzel járványok terjedésének korai felismerésére.

A közelmúltban az Egyesült Államokban felfedezett, szarvasmarhák között terjedő madárinfluenza-járványt is ennek az újszerű megközelítésnek köszönhetően ismerték fel, és ennek nyomán vált egyértelművé, hogy a tej a járványügyi kutatásokban hasonlóan értékes információforrás lehet, mint korábban a szennyvízvizsgálat.

A pécsi szakemberek Európában elsőként indították el ezért azt a Tejmonitor projektet, amelynek keretében a kutatók különféle – állatról emberre terjedő – vírusos betegségek nyomon követését, és az ezekből kialakuló járványokkal kapcsolatos korai előrejelző rendszer létrehozását tűzték ki célul azzal, hogy eredményeik az agrárszektor számára is új védelmi vonalat képezhessenek.

A projekt alapja egy kanadai kutatás, melynek keretében a kereskedelmi forgalomban lévő tejek madárinfluenza-szűrését végzik.

A jövőben a VNL kutatói is ilyen jellegű vizsgálatok lefolytatására készülnek, hogy ezzel is hozzájáruljanak a globális járványügyi előrejelzés fejlődéséhez.

Kemenesi Gábor, a VNL igazgatója kiemelte: a pécsi kutatás forradalmi jelentőségű lehet az állat- és közegészségügy számára, hiszen az UHT-tejekben kimutatható vírusok genetikai nyomai segíthetnek időben beazonosítani a potenciálisan veszélyes kórokozók jelenlétét, még mielőtt emberi megbetegedéseket okoznának.

A Tejmonitor projekt keretében emellett egy átfogó tudatossági kampányt is indítanak, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben valósítanak meg a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatása érdekében. Szeretnék ugyanis, hogy az emberek megismerjék az ultrahőkezelt tejek biztonságosságát, és tisztában legyenek a nyers tej fogyasztásának egészségügyi kockázataival.

A tejfogyasztás biztonságos, de fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a különböző feldolgozási módok jelentőségével: a nyers tejben ugyanis olyan kórokozók lehetnek jelen, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT-tej biztonságos és megbízható forrás, abban ezeket a kórokozókat már elölték – emelte ki a virológus.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)