Az állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított ultrahőkezelt tejek vizsgálatával kapcsolatos kutatást a Pécsi Tudományegyetem (PTE) keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
Az elmúlt évek járványai rávilágítottak, hogy a gyors és hatékony előrejelző rendszerek kulcsfontosságúak az egészségügyi védekezésben. A szennyvízvizsgálatok már bizonyították hatékonyságukat a Covid–19 és más vírusok nyomon követésében, innovatív módszerként pedig az ultrahőkezelt (UHT) tejek elemzése is reflektorfénybe került.
A korábbi kutatások ugyanis már bizonyították, hogy az UHT-tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi a megbetegedéseket okozó vírusok genetikai nyomait, lehetőséget teremtve ezzel járványok terjedésének korai felismerésére.
A közelmúltban az Egyesült Államokban felfedezett, szarvasmarhák között terjedő madárinfluenza-járványt is ennek az újszerű megközelítésnek köszönhetően ismerték fel, és ennek nyomán vált egyértelművé, hogy a tej a járványügyi kutatásokban hasonlóan értékes információforrás lehet, mint korábban a szennyvízvizsgálat.
A pécsi szakemberek Európában elsőként indították el ezért azt a Tejmonitor projektet, amelynek keretében a kutatók különféle – állatról emberre terjedő – vírusos betegségek nyomon követését, és az ezekből kialakuló járványokkal kapcsolatos korai előrejelző rendszer létrehozását tűzték ki célul azzal, hogy eredményeik az agrárszektor számára is új védelmi vonalat képezhessenek.
