Alaptalanul kritizálja a magyar közbeszerzéseket Brüsszel

Semmilyen szakmai érvvel nem támaszthatók alá azok a kritikák, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatban. Egészen más lenne a kép, ha saját adataikat vennék alapul. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak adott interjújában a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A pozíciójában nemrégiben megerősített Kovács László elmondta: sokkal több megrendeléshez és így közpénzhez jutnak itthon a kis- és közepes cégek, mint az uniós országok többségében.

20250122 Budapest Kovács László a Közbeszerzési Hivatal elnöke Fotó: Csudai Sándor (CSS) MW Fotó: Csudai Sándor Forrás: photo: [ Sandor Csudai ] www.csudaisandor.com

– Ön hallgat Majkát?
– A zenei stílust, amelyben alkot, kedvelem, és igen, előfordul, hogy rapzenét hallgatok.

– Egyik legutóbbi, sokak szerint a kormányt kritizáló számában Majka kiszervezett közbeszerzésekről, lényegé­ben állandósult csalásról is – mondjuk úgy – énekelt. A Közbeszerzési Hatóság elnökeként nem vette magára?
– Miért tettem volna? Zenei műveket nem kell minősítenem a hatóság elnökeként.

– Ha közbeszerzésekről van szó, a baloldali nyilvánosság, egyes civilnek mondott szervezetek és az Európai Bizottság szoktak hasonlóan megnyilvánulni, mint Majka.
– Csak szakmai szempontok alapján mondhatok véleményt a közbeszerzésekről. Az ilyen értékelés alapját pedig a számok adják.

– Rendben, akkor a számok kedvéért az előző felvetésemet időlegesen tegyük félre! Mit mutatnak az adatok?
– Először is: tavaly nagyjából 7600 közbeszerzés zárult le hazánkban eredményesen. Az összérték az elmúlt évek adatai alapján átlagosnak mondható. Az eljárások nyomán több mint 16 ezer szerződést kötöttek meg, és elköltöttek majdnem 3700 milliárd forintot.

– Ebből a közpénzből mennyi került a kisebb vállalkozásokhoz?
– A szerződések 77 százalékát, több mint 12 ezret közvetlenül a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor szereplői nyerték el, mégpedig csaknem 1600 mil­liárd forint értékben. Ne felejtsük el azonban, hogy a közepes és a kiscégek alvállalkozóként azoknál a közbeszerzéseknél is munkához juthatnak, amelyeket nagyvállalatok vittek. Tehát ténylegesen ennél jóval nagyobb összegről lehet szó. Ezek a számok uniós összevetésben is kimagaslóan jók.

– Tudják ezt kint is?
– Amikor először mutattuk be ezt az arányt, uniós beszélgetőtársaink el sem akarták hinni, hogy ilyen sok pénz kerül a kis- és a közepes vállalkozásokhoz. Az Európai Unió (EU) más részein nagyon más arányok vannak.

– Mennyi másutt az egyajánlatos eljárás, vagyis amikor csak egy vállalkozás vesz részt a közbeszerzésben? Ilyenkor nyilván nincs verseny.
– Az egyajánlatos eljárások ügye nagyon összetett kérdés.

– Ezt gondolja az Európai Bizottság is. Brüsszel sok más mellett arra hivatkozva blokkol Magyarországnak járó uniós forrásokat, mert szerinte túl sok idehaza az egyajánlatos eljárás.
– Lássuk újra a számokat, először a magyarokat! Az ilyen eljárások számának aránya uniós eljárásrendben 2021-ben 41 százalék felett volt, tavaly már csak mintegy 27 százalék. Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor ez nem elég, 15 százalék alá kell szorítanunk a mutatót, ami persze nem lehetetlen. Kérdés, hogy az elvárás szakmailag védhető-e.

– Miért, nem az?
– Maradjunk továbbra is a számoknál! A választ az uniós statisztika alapján könnyen meg lehet adni. Az egyajánlatos eljárások aránya az EU tagállamaiban átlagosan harminc százalék, miközben – ismétlem – tőlünk 15 százalék alatti mutatót várnak el. Teszik mindezt úgy, hogy az Európai Gazdasági Térségben jelenleg összesen három ország tudja ezt a szintet hozni: Svédország, Izland és Norvégia. A tagállamok többségében tehát harminc százalék körüli azoknak az eljárásoknak az aránya, amelyekre mindössze egyetlen ajánlat érkezik, de Görögországban például 49 százalék ez az arány, Lengyelországban pedig 54 százalék.

– Pedig ott most, a jobboldali kormány leváltása után az Európai Bizottság szerint minden rendben van. Nincs jogállamisági probléma. A számsorral arra utal, hogy a Magyarországgal szembeni elvárás politikai indíttatású?
– Annyit mondok, hogy a közbeszerzési szakmai szempontok és az uniós statisztika alapján nincs magyarázata.

– Akkor fogalmazzunk kicsit másképp. Ezek szerint színtiszta politikai lépésről van szó, ennek pedig az a célja, hogy vissza lehessen tartani az uniós pénzt?
– Minősítés helyett továbbra is maradnék a szakmai megközelítésnél és az uniós adatokkal való összevetésnél. Az Európai Bizottság Magyarország esetében rögzítette, hogy sok az egyajánlatos közbeszerzés, és ez elfogadhatatlan. Ausztriát vizsgálva korábban ugyanúgy megállapították egyes szektoroknál, hogy sok az ilyen eljárás, de ott ezzel a bizottság szerint nincs semmi gond, mert ott ez piaci sajátosság. Úgy látom – szigorúan a szakma felől közelítve –, hogy a két, egyébként szomszédos ország gazdasági-közbeszerzési viszonyai között nincs hatalmas eltérés, vagyis semmi nem indokolja, hogy ami itt elfogadhatatlan, az ott rendben legyen.

– Ha már az ajánlatok számánál tartunk: tavaly átlagosan men­nyien vettek részt egy-egy hazai közbeszerzésen?
– Átlagosan 3,2 ajánlat jutott egy eljárásra, az uniós átlag is hasonló volt. Ellenben, kis túlzással, világbajnok adatunk van az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát illetően. Ilyen esetekben nincs meghirdetve a közbeszerzés, a kiíró zárt körben választhatja ki a gazdasági szereplőket. Tavaly mindössze 217 ilyen típusú eljárás volt itthon, ellenőrzésünk, fellépésünk nyomán 27-et ebből is visszavontak. Ez kiemelkedően alacsony szám.

– Ha már szóba hozta, folytassuk is az ellenőrzéssel. A hatóság 2024-ben hány alkalommal vizsgálta a közbeszerzések szereplőit?
– A közbeszerzések hirdetménnyel indulnak és zárulnak, a felhívások és a szerződések módosításáról is hirdetményeket kell közzétenni. Ezek a dokumentumok tartalmazzák az eljárások legfontosabb feltételeit. Tavaly 24 ezer hirdetményt ellenőriztünk, azokban törvénysértő vagy versenykorlátozó kitételeket kerestünk. Vizsgálódá­saink nyomán kiadtunk 26 ezer hiánypótlási felhívást. Az Európai Bizottság azonban nem elégedett, szigorítást vár el, úgyhogy ennek megfelelően alakítjuk az ellenőrzéseinket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2024-ben a korábbinál sokkal több, 823 jogorvoslati eljárás indult, a kiszabott több mint 1,15 milliárdos bírság is meghaladja a megelőző évek adatait. Az ellenőrzési számaink tehát kiemelkedőek.

– Mit gondol, a közvélemény, a hétköznapi hírfogyasztó érzékelte ezt a kiemelkedő ellenőrzési teljesítményt?
– Azon nem érdemes gondolkodni, hogy ezt érzékelte-e egy hétköznapi hírfogyasztó. Ha valami normálisan működik, annak nem kell kitűnnie. Nekünk az a legfontosabb, hogy a gazdasági szereplők tudják, a Közbeszerzési Hatóság nem veszi félvállról a feladatát. Hazánkban a közbeszerzések nagyjából egy százalékánál akadnak gondok, de azt az egész közbeszerzési rendszerre kivetítik. Sokszor terjednek teljesen téves információk a közbeszerzésekről. A kör az Európai Bizottságnál zárul be, ami megállapításainál nem a saját statisztikáit veszi alapul, és ez a nagyobb baj.

– Más lenne a bizottság magyar közbeszerzésekről kialakított képe, ha Brüsszel a saját statisztikájából dolgozna, és nem például a civilnek mondott szereplők véleményére alapozna?
– Maradjunk továbbra is a számoknál! Az Európai Bizottság időről időre vizsgálja a tagállamokat közbeszerzési rendszerük alapján. A bizottság 12 témakörre fókuszál, a legutóbbi összeállításban Magyarország az élmezőnyben végzett. Hazánk a tizenkettőből mind­össze kettőben teljesített rosszul, az egyik éppen az egyajánlatos eljárások ügye volt. A kimutatást az Európai Bizottság készítette, s éppen elég lenne csak a saját statisztikájára rápillantania. Ha így lenne, a közbeszerzések lényegével lehetne foglalkozni.

– Mi lenne a lényeges?
– Az, hogy a közbeszerzéseket szabályosan folytassák le, a közbeszerzési szerződéseket szerződésszerűen teljesítsék, az alvállalkozókat fizessék ki.

– A baloldali sajtóban nem lesz népszerű az állítása.
– A közbeszerzési problémákkal foglalkozó sajtóorgánumoknál egyébként sem vagyunk népszerűek: a Közbeszerzési Hatóságot szinte soha nem keresik meg, ha valamilyen ügy napirendre kerül. Emiatt fontos tények, részletek sikkadnak el. De térjünk vissza még az előző kérdésre! A lényeg ugyanis az, hogy a közbeszerzés nyilvános, minden részletében szabályozott folyamat, ezzel az eljárásfajtával érhető el a közpénzből fizetett megrendeléseknél a legnagyobb verseny, majd végezetül a legjobb minőség. Visszaélések mindenhol vannak, de a közbeszerzéseknél ez könnyen kideríthető.

– Az elmúlt évről sokat beszéltünk, az ideiről viszont még semmit. Milyen tervekkel készülnek 2025-re?
– Vannak szakmai feladataink. Az egyik ilyen, hogy – uniós elvárásra – képzést kell tartanunk az úgynevezett kis ajánlatkérőknek, ezzel 1600 hazai kistelepülés önkormányzatát kerestük meg. A feladatot online oktatással látjuk el, emellett folytatjuk az úgynevezett öt ajánlattevős eljárások korábban megkezdett ellenőrzését. Ezt a módszert általában önkormányzatok alkalmazzák, így választanak kivitelezőt kisebb értékű építési munkáikhoz. Az utóbbi időben ennél az eljárástípusnál több szabálytalanságra bukkantunk, ezért az összes ilyen közbeszerzést fokozott szigorral ellenőrizzük. Ezek mellett fontos ünnepi teendőink is lesznek, hiszen idén harmincéves a Közbeszerzési Hatóság. Az évfordulóról pedig szeretnénk megfelelő módon megemlékezni.
 

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács február 20-án tisztújító ülésén újabb öt évre Kovács Lászlót választotta meg a hatóság elnökévé. A több mint két évtizednyi, közbeszerzési területen szerzett tapasztalattal rendelkező szakember 2020 óta tölti be a szervezet elnöki tisztségét.