Bukásnak ígérkezik Magyar Péter álnépszavazása

Hiába nevezte korábban a kormány által meghirdetett nemzeti konzultációt színháznak Magyar Péter, most lemásolja az ötletet. A Tisza Párt elnöke a március 15-i beszédében hirdette meg a kezdeményezést. Ezzel egy régi baloldali hagyományt is feléleszt Magyar, mivel az ellenzéki pártok rendre támadják a kormány által meghirdetett konzultációkat, mégis többször tettek kísérletet annak lemásolására, kevés sikerrel.

Fotó: Mirkó István

Az eddigi tapasztalatokból kiindulva kérdéses, hogy milyen eredménye lesz Magyar Péter álnépszavazásának, amit a március 15-i beszédében hirdetett meg a Tisza Párt elnöke. A kormánypártok nemzeti konzultációját lekoppintó, A nemzet hangja elnevezésű kezdeményezés 12+1 kérdésből áll, és számtalan baloldali javaslat mellett Ukrajna uniós tagsága is szóba kerül benne. De azt is felvetette, hogy legfeljebb két cikluson át lehessen valaki miniszterelnök, ami az alaptörvényt sérti. 

Ezt az ötletét is lopta Magyar Péter, hiszen ezzel korábban a Jobbik házalt. Bár a kormány által meghirdetett népszavazásokat – mint a gyermekvédelemről vagy a migrációs kvótáról szóló referendumok – és nemzeti konzultációkat folyamatosan támadta a baloldal, az alapötletet, hogy egy-egy kérdésben megkérdezzék az állampolgárokat, rendre megpróbálták lemásolni, de nem koronázta siker ezeket a próbálkozásokat.

Tavaly ősszel Magyar Péter színháznak titulálta azt, hogy a kormány kikéri az emberek véleményét a nemzeti konzultációval, azonban látható, hogy elirigyelte az ötletet.

Magyar Pétert megelőzően Márki-Zay Péter volt a baloldal reménysége, aki már a 2022-es országgyűlési választáson elszenvedett csúfos vereség után indított konzultációt. A hódmezővásárhelyi polgármester kezdeményezésére azonban csak 25 ezren voltak kíváncsiak. Összehasonlításképpen a kormánypártok 2024 őszi nemzeti konzultációját 1,252 millió ember töltötte ki. A mostanra a megszűnés szélére sodródott LMP még 2022-ben indította el házi referendumát, amiben szerintük valódi kérdéseket tettek fel az embereknek, és valódi problémákra próbáltak reflektálni. Végül csak tízezren voltak kíváncsiak a zöldpárt kezdeményezésére.

Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere 2021 nyarán hirdetett konzultációt a Fudan Budapestre tervezett campusának megépítése ellen. Ez is csúfos kudarcot vallott, mivel csupán harmincezren töltötték ki a kérdőívet. 

Korábban a Jobbik is próbálta volna az embereket megkérdezni, amikor 2016-ban elindították a nem túl eredeti Valódi nemzeti konzultáció nevet viselő kezdeményezésüket. Ez a kezdeményezés is becsődölt, mert bár Vona Gábor, a párt akkori elnöke úgy fogalmazott, hogy jelentős az igény a kezdeményezésre, annak a kampánya szinte észrevétlenül zajlott, az eredményekről hónapokon keresztül nem számoltak be, a konzultációjukon pedig alig kétszázezren vettek részt.

A Momentum sem akart lemaradni a baloldali konzultációk sorában, mivel 2020-ban, a kormánynak a koronavírus-járvány kezeléséről szóló kérdőívére reagálva saját konzultációt hirdetett, amit a Jobbikhoz hasonlóan valódi konzultációnak neveztek el. 

A balliberális párt akció­ja a többi baloldali kezdeményezéshez hasonlóan teljesen elhalt, az eredményekről, valamint arról, hogy hányan töltötték ki az online oldalt, illetve a papíralapú ívet, semmilyen adatot nem találni a párt nyilvános felületein.

A közvélemény-kutatásokban rendszeresen minimális támogatottságú, ám a baloldali háttéralkuknak köszönhetően mégis stabil parlamenti jelenlétű Párbeszéd még 2018-ban Igazi nemzeti konzultáció néven indította el a saját kampányát, amit nagy sikerként értékeltek, ám nem tudni, hogy hány ember vett részt a konzultáción, mivel arról nem közöltek részvételi adatokat.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Mirkó István)