Egy politikus legfeljebb nyolc évig, azaz két cikluson át lehetne miniszterelnök – erről tartana nem hivatalos népszavazást Magyar Péter. A liberális politikus már korábban is beszélt erről, 2024 decemberében Komáromban viszont még azt mondta, hogy az alaptörvényt módosítanák az ügyben. Ezzel
Magyar Péter hónapokkal előre maga ismerte el, hogy népszavazási kezdeményezésének tárgya a jelenlegi szabályozás alapján alkotmányellenes.
Baloldali adathalászat
A valós cél valószínűleg a választói adatgyűjtés lehet, ugyanakkor érdekes, hogy a liberális pártelnök pont ugyanazt kezdeményezte, amit pár évvel korábban az azóta megbukott Momentum Mozgalom. Nem ők voltak ugyanakkor az első párt, amely ezzel előállt, mert
a baloldalra átvitt Jobbik már 2017 februárjában ilyen tartalmú javaslatot tett. Később, 2021 decemberében pedig Márki-Zay Péter akkori baloldali kormányfőjelölt beszélt arról, hogy „egy rövid, új alkotmány kell, rengeteg fékkel és ellensúllyal. Ebben például olyan tételekkel, hogy miniszterelnök maximum két ciklusig lehessen valaki, vagy a bírói függetlenség helyreállításával.”
Visszatérve a Momentumhoz, az akkoriban indult liberális párt 2017. április 5-én jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a miniszterelnök újraválaszthatóságáról.
Két kérdést is benyújtottak hitelesítésre:
Egyetért-e ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?
Egyetért-e ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?
A Nemzeti Választási Bizottság még abban az évben döntött a Momentum kérdéseiről.
A Nemzeti Választási Bizottság 51/2017. számú határozatában megtagadta a fent említett első, hosszabb megfogalmazású kérdés hitelesítését.
Ezt azonban az indítványozó nem hagyta annyiban, és a Kúriához fordult jogorvoslatért. Érdekesség, hogy a kezdeményezőt a Kúrián a költségvetési csalás gyanújába keveredett Tordai Csaba, Karácsony Gergely főpolgármester régi barátja, az elmúlt években jogi főtanácsadója képviselte.
Döntött a Kúria
A Kúria Knk.IV.37.394/2017/3. számú határozatával helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését. Kimondta, hogy ezzel az új, miniszterelnöki ciklusokat limitáló szabállyal valójában a mindenkori Országgyűlés jogait korlátoznák.
Egy ilyen korlátozás az Országgyűlés döntési szuverenitását érintené, ezért az alaptörvény módosítását igényelné amellett, hogy megbontaná a népképviseleti szerv státusának jelenlegi, alaptörvényen alapuló szabályait. A népszavazás pedig a népképviseleti szerv hatalomgyakorlásának elsődlegessége folytán sem közvetlenül, sem közvetetten nem vezethet az állami berendezkedés – alaptörvény által meghatározott – rendjének megváltoztatására
– érvelt a Kúria. Azaz a legfelsőbb bírói szerv gyakorlatilag az egész állami berendezkedés megváltoztatásának szándékát tulajdonította a kezdeményezőknek.
Mindemellett azt is kimondták, hogy „a népképviseleti szerv szabadságának korlátozására irányuló kérdésben tartott eredményes népszavazás ugyanis szükségszerűen Magyarország állami berendezkedésének alapjait meghatározó legfőbb jogi norma, az alaptörvény módosítására vonatkozó jogalkotási kötelezettséget eredményezne”. Márpedig „a népszavazásra bocsátott kérdés az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást”.
A parlamentarizmustól idegen
Végül érdemes kiemelni a Kúria érveléséből a következő gondolatot is, amely egy nemzetközi összehasonlító indokot hoz fel a javasolt szabályozás ellen:
A parlamentáris rendszerektől idegen az a megoldás, amelyben az államfő újraválasztásának korlátozása mellett a miniszterelnök újraválaszthatósága elé is olyan korlátot állítanak, amely nem engedi – választási győzelme esetén sem –, hogy olyan személy legyen a miniszterelnök, aki már kétszer betöltötte e funkciót.
Rettegnek Orbán Viktortól
Nehéz a folyamatos ellenzéki javaslatokban nem Orbán Viktor versenyből való kizárásának szándékát látni. Különösen annak fényében visszásak ezek a kezdeményezések, hogy egymás után négy országgyűlési választáson – 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben – is kétharmados sikert aratott a miniszterelnök által vezetett Fidesz–KDNP-pártszövetség.
Végül tehát maguk a választók mondtak véleményt a miniszterelnök újraválasztásával kapcsolatos kezdeményezésről. Most valami megmagyarázhatatlan okból Magyar Péter mégis ehhez a liberális törlési-kizárási javaslathoz nyúlt vissza, amely felrúgná a hagyományos magyar parlamentáris kormányformát is. És amellyel elődjei, Vona Gábortól a Momentumon át Márki-Zay Péterig, mind menetrendszerűen elbuktak.
