Régi hagyomány, de szükség van még rá?
A nyári időszámítást eredetileg az energiatakarékosság hívta életre először az I. világháború alatt Magyarországon 1916-ban. Ezután több alkalommal kivezették és aztán újra bevezették az óraátállítást. Végül 1980-ban újra bevezették és azóta is használjuk ezt a rendszert Magyarországon. Az Európai Unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, ekkor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
Eredetileg a nyári időszámítást – a gazdasági előnyökön kívül – azzal indokolták, hogy így nyáron plusz egy órán keresztül élvezhetik az emberek a természetes fényt. Azonban a folyamatos váltás egyesek szervezetére megterhelő hatással lehet. A kutatások szerint az óraátállítás egészségügyi hatásai akár komoly kockázattal is járhatnak,
szélsőséges esetben akár szívrohamokhoz és stroke-hoz vezethetnek.
De kevésbé rossz esetben az óraátállítás alvászavart okozhat, ami így is komoly kihatással lehet az életünkre és az egészségünkre.
Az unió három időzónájában Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam a közép-európai, Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia pedig a kelet-európai időzónában van.
Attól függően, hogy a tagállamok a téli, vagy a nyári időszámítás állandósítása mellett döntenek, lehetnek változások ebben az elosztásban.
Korábban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná. Ezáltal Magyarország valószínűleg átkerülne a kelet-európai időzónába. Azonban összességében a tovább tartó természetes világosság előnyös lehet, illetve az időzónák közti eltérések sem jelentenek ma már kihívást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!