Magyar Péter vidéken élők millióit sértette meg, a Tisza Párt vezetője szerint ugyanis „nincsenek valódi munkahelyek a magyar vidéken”. Az állítást először vasárnap hangoztatta, majd hétfőn megismételte, kisebb magyarázkodással kiegészítve.
– Vajon milyen a nem valódi munkahely és ki fizet a nem valódi munkáért? – kommentálta kérdéssel Magyar Péter állítását lapunk megkeresésére Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa, munkaerőpiaci szakértő. Emlékeztetett:
egyfelől a versenyszféra, másfelől a közszféra foglalkoztatja a dolgozókat, és mindkét területet tekintve teljességgel értelmetlen a pártvezető kijelentése.
Ennyien dolgoznak nagyvárosban és kisebb településen
Szalai Piroska az Eurostat adatai alapján ismertette azt is, hogy 2010 és 2023 között
- az ötvenezer fő alatti településeken 2,408 millióról 3,174 millióra, azaz 766 ezerrel,
- a nagyvárosokban pedig 199 ezerrel, 1,523 millióra növekedett a foglalkoztatottak száma.
Vagyis összességében 965 ezerrel többen dolgoznak manapság, mint a Fidesz kormányzása előtt.
És hogy milyen munkahelyekről van szó?
Egyértelműen értékteremtő, szaktudást igénylő és nélkülözhetetlen állásokat töltenek be a vidéken dolgozók is, akár kistelepülésen, akár fejlett iparral rendelkező, egyetemi nagyvárosban.
A közfoglalkoztatásról terjedő álhíreket is érdemes cáfolni Szalai Piroska szerint. Felhívta a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal minap kiadott adatára, amely szerint jelenleg 62 ezren dolgoznak a közfoglalkoztatásban, ami kevesebb, mint a Bajnai-kormány idején, 2010-ben.
Példák hosszú sora
– Vidéken kiváló vállalkozásaink vannak, gondolhatunk akár a borászatokra, az agrárium szinte teljes egészére (97 százalékára), és számos nagyvállalatot is ideértünk, amelyeknek a központja ugyan Budapesten van, de országos hálózattal rendelkeznek. Infrastruktúra-szolgáltató vállalatokról van szó, amelyeknek magas szaktudással rendelkező munkavállalóik vannak, akiknek szintén köszönhető például, hogy nálunk a vidéken is a németországinál vagy a franciaországinál jóval magasabb színvonalú távközlési hálózat, gyorsabb az internetünk.
Vajon van olyan nagyvállalat, amelyik azért fizet valamely vidéki egységében a munkavállalónak, ha nem dolgozik? A versenyszféra lényege, hogy profitorientált, tehát akkor fizet a munkavállalónak, ha az értéket teremt a vállalat számára.
Magyar Péter kijelentésének tehát nincsen értelmezhető tartalma – fejtette ki Szalai Piroska, majd áttért a munkaerőpiac másik lábára, a közszférára, és annak három területére.
Kórházak, iskolák, hivatalok
– Ha az egészségügyi és szociális területen, az oktatásban, valamint a közigazgatásban nem valódi munkahelyek lennének, akkor mégis hol születnének a gyerekek és hol tanulnának?
Hogyan volna lehetséges az, hogy Magyarországon, a világon egyedülálló módon, 2010 és 2022 között öt évvel növekedett az egészségben várható élettartam, ha az egészségügyben és az egészségmegőrzésben dolgozók nem végeznének valódi munkát?
– sorolta a miniszterelnöki megbízott a benne felmerülő kérdéseket, zárásként pedig hozzátette: – Ha a magyar vidéken nem működne az oktatás, akkor a legjobb középiskolák nem Győrben és Veszprémben lennének, illetve a vidéki egyetemeink nem ápolnának kimagasló nemzetközi kapcsolatokat, és a Nobel-díjasaink sem kötődnének a szegedi egyetemhez.
