Meglepő összefüggésre hívta fel a figyelmet ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1962-ben köttetett egyezmény szerint, ha egy nyugellátásban részesülő ukrán állampolgár Magyarországra költözik, akkor hazánknak kell biztosítania számára az ellátást.
Tehát ha egy ukrán állampolgár Magyarországra költözik és nem dolgozik tovább itt, akkor a magyar hatóságok nem az ukrajnai keresete alapján állapítják meg a nyugdíját, hanem annak a magyar dolgozónak az átlagkeresetét veszik alapul, aki azonos tevékenységet folytat, hasonló képzettséggel – emelte ki Lomnici, majd hozzátette, az egyezmény a Szovjetunió felbomlásával nem vesztette hatályát, azt továbbra is alkalmaznia kell mindkét félnek.
Ha egy állam része különválik és új államot alkot, a korábbi állam területére vonatkozó szerződések az utódállamra is érvényesek maradnak, hacsak a felek másképp nem állapodnak meg – jelentette ki az alkotmányjogász. Kiemelte, az 1962-es szociális biztonsági egyezmény értelmében azok az ukrán állampolgárok, akik Magyarországra költöznek és itt állandó lakhellyel rendelkeznek, jogosultak magyar nyugdíjra, még akkor is, ha nem dolgoztak Magyarországon.
Jelenleg körülbelül 3500–4000 ukrán állampolgár kap magyar nyugdíjat, ami évente körülbelül 10 milliárd forintos költséget jelent a magyar nyugdíjkasszának. Ha Ukrajna EU-tagsága előtt a migráció nőne, ez a szám emelkedhet, növelve a kiadásokat
– tette hozzá Lomnici, aki szerint potenciális migrációs nyomásra is lehetne számítani Ukrajna EU-csatlakozása esetén. Az uniós polgárok szabad mozgása ugyanis lehetővé tenné, hogy ukrán állampolgárok könnyebben telepedjenek le Magyarországon.
Bár az EU szociális biztonsági rendeletei (883/2004/EK) a szolgálati idő alapján osztanák el a nyugdíjakat, az átmeneti időszakban, amíg az egyezmény hatályát veszti, a jelenlegi rendszer továbbra is működhet. Az átmeneti időszakban, amíg az EU-rendeletek teljesen át nem veszik a kétoldalú egyezmény helyét, több ukrán nyugdíjas költözhet Magyarországra, kihasználva a jelenlegi egyezményt, amely lakóhely alapján biztosít nyugdíjat. Ez rövid távon megemelheti a nyugdíjkassza kiadásait – jegyezte meg az alkotmányjogász.
Mindeközben a balliberális média feltűnően hallgat Ukrajna uniós tagságának hátrányaival kapcsolatban, pedig 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán 23 millió román Magyarországra ömlésével riogatta a választókat. A balliberális médiumok ugyanakkor most nem tájékoztatják a nyilvánosságot arról, hogy Ukrajna uniós tagsága hatalmas terhet róna a nyugdíjrendszerre, elvenné a támogatást az agráriumtól, és lehetetlen helyzetbe hozná a magyar gazdaságot, illetve a családokat.
