A drogok médiában való ábrázolása és népszerűsítése az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hatással van a társadalomra, különösen a fiatalokra. Ha a média a drogokat pozitív, vonzó fényben ábrázolja, különösen a közösségi média és influenszerek segítségével, akkor a fogyasztás növekedhet – írta a Drogkutató Intézet (DKI). Mint fogalmaztak, a drogok médiában való megjelenésének hatása nem az ismeretek bővítését célozza, hanem legtöbb esetben azok népszerűsítését, ami a fogyasztás emelkedéséhez vezet. Ez különösen igaz abban az esetben, ha pozitív kontextusban ábrázolják azokat.
A fű és a kokain idealizálása veszélyes
A média hatása különösen erős, ha
- a drogokat „menő” vagy „cool” szórakozásként,
- netán a társadalom elnyomott tagjainak „menekülési útvonalaként” ábrázolják.
Erre jó példa, amikor az olyan drogok, mint a marihuána vagy a kokain egy-egy filmben szórakoztató vagy „kívánatos” tárgyként jelennek meg, és a szereplők azokat könnyedén használják, miközben a negatív következményeket gyakran nem említik.
A drogok fogyasztásának pozitív ábrázolása a fiatalabb közönség körében vonzó lehet, és ösztönözheti őket a kipróbálásra.
A filmek és sorozatok, amelyekben a drogok szerepe dominál, vagy ahol a főszereplők ezeket fogyasztják, idealizálhatják a szereket, tovább erősítve a fogyasztás iránti vágyat.
A modern média népszerűsítésének hatása a digitális világban, a közösségi téren keresztül gyorsabban és erősebben érzékelhető – mutatott rá a DKI.
Az influenszerek felelőssége
A közösségi média még erőteljesebb hatást gyakorolhat a drogok fogyasztására, mivel az influenszerek és véleményformálók közvetlen kapcsolatban állnak a közönséggel. Ha influenszerek drogokat népszerűsítenek, akár csak poénból vagy közvetett módon, az közvetlenül befolyásolhatja a fiatalok
döntéseit és növelheti a drogok iránti érdeklődést. A közösségi média platformok azonnali elérést biztosítanak, és gyakran nem alkalmaznak kellő szűrést a drogokkal kapcsolatos tartalmak terjedése ellen. A közösségi média egy új formát képvisel, ahol az egyes influenszerek életstílusát mások követhetik.
Ha a drogok egy influenszer posztjain keresztül jelennek meg, mint a jólét, szórakozás vagy önkifejezés szimbólumai, akkor a követők hajlamosak lehetnek arra, hogy hasonló módon viselkedjenek, és így a drogok fogyasztása nőhet
– mutatott rá a DKI.
Társadalmi hatások
A drogokról szóló jogszabályok és azok végrehajtása Magyarországon szigorú, és az illegális drogok fogyasztása nemcsak törvényellenes, hanem komoly egészségügyi és társadalmi problémákat is felvet. Ha a média viszont gyakran csak a drogok „szórakoztató” oldalát mutatja be, a társadalom könnyebben hagyhatja figyelmen kívül a fogyasztás veszélyeit. Magyarországon, ahol a fiatalkori drogprevenciónak és a rehabilitációs programoknak kiemelt fontossága van, a média közvetítő szerepet játszik abban, hogy a drogokkal kapcsolatos vélekedés mennyire egységes a közvéleményben.
A kábítószerek társadalmi elfogadottsága és a fogyasztás mértéke között összefüggés áll fenn a médiában való megjelenítés módjával, így a jövőbeni drogellenes intézkedések sikeressége nagyban múlik azon, hogy miként alakul a média és a társadalom kapcsolata a drogokról folytatott diskurzusban.
A drogokkal kapcsolatos médiamegjelenések nemcsak népszerűsítő, hanem figyelemfelkeltő és prevenciós céllal is szolgálhatnak. Magyarországon a drogellenes kampányok a hagyományos média mellett egyre inkább a digitális térben is megjelennek. A drogprevenciós reklámok, iskolai programok
és a közösségi médiában való edukációs tartalmak célja, hogy felhívják a figyelmet a veszélyeire, és elrettentsenek a fogyasztástól – közölték.
A DKI hangsúlyozta: a médiában való drogellenes kampányok különösen fontosak. A pozitív, támogató üzenetek és a valós történetek segíthetnek abban, hogy a fiatalok a drogokat ne csak veszélynek lássák, hanem velük kapcsolatos döntéseiket felelősségteljesebben hozzák meg. Kulcsfontosságú tényező lehet, hogy a média ne népszerűsítse a kábítószereket, ne vezesse félre a közönséget félinformációkkal, és inkább megfelelő edukációval segítse a tudatos döntéshozatalt.
