Továbbra is többségben van a jobboldal Magyarországon

Jobboldali többség van minden korcsoportban 2016 óta Magyarországon, a férfiak elindultak enyhén jobbra, miközben a nőknél nem történt változás – derült ki a Századvég Riport 2025 című könyvbemutatón. Mint ismertették, a 30 év alattiak között egy enyhe balra tolódás figyelhető meg, az idősebbek viszont enyhén jobbra tolódnak. Budapest pedig baloldali, ami vidéken kevésbé jellemző. Azt is tapasztalták, hogy a nők és a diplomások jobban, a fiatalok pedig sokkal jobban bíznak az Európai Unióban, mint a férfiak, vagy az idősebbek.

A tudomány nem lehet sem szocialista, sem progresszív, sem konzervatív, mert az egy önálló dolog, az igazság ennek az oldalán áll – mondta Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke a Századvég Riport 2025 című könyvbemutatón. Az elnök úgy folytatta: a humán tudományok területén progresszív ideológiai előretörés történt, ami veszélyezteti a tudományokat. A magyarok nincsenek egyedül a média által generált benyomás ellenére sem, mivel az európai állampolgárok több mint hetven százaléka a béke megteremtése mellett áll, de valójában az olyan nagy kérdésekben, mint a migráció sem voltunk soha egyedül. – Az Eurostat által készített felmérésekből ezeket az igazságokat sosem fogjuk megismerni, a Századvég könyvében viszont nincsenek ideológiai bullshitek – szögezte le.

Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke (Fotó: Ladóczki Balázs)

A nők balra, a férfiak jobbra tolódnak

Stefkovics Ádám, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai Kutatások Kutatóközpontjának igazgatója a magyar társadalom polarizációját taglalta. Szerinte a polarizáció erősíti a politikai részvételt és kommunikációt, valamint úgy tűnik, hogy az emberek hazánkban egyre többet beszélnek a politikáról.

Világszerte egy nemek között keletkezett űr („gender gap”) látszik felerősödni, miszerint a fiatal nők balra, a férfiak pedig inkább jobbra tolódnak.

Az ideológiai polarizációt vizsgálva azt találták, hogy hazánkban 2009 és 2024 között nem történtek drámai változások, mivel csak egy enyhe jobbra tolódás látszódik, a liberális-konzervatív nézetkülönbségben viszont erősebben érzékelhető a polarizáció. Az érzelmi polarizációnál azt vizsgálták, hogy aki nagyon szeret egy pártot, az hogyan vélekedik az általa nem kedvelt alakulatokról. Ez az index tavaly romlott, de nem drámai mértékben, és hasonló a helyzet a pártos elfogultság szempontjából vizsgált polarizációnál is.

Az emberek egyre inkább próbálnak meggyőzni másokat a saját véleményükről, az idősebbek és a jobboldali gondolkodásúak polarizáltabbak

– mutatott rá.

A fiatal nők balra, a férfiak pedig inkább jobbra tolódnak (Fotó: Ladóczki Balázs)

Minden korosztályban több a jobboldali

A pártosságot vizsgálva kimutatták, hogy a férfiak pártosabbak, jellemző rájuk, hogy van saját pártjuk, azon viszont meglepődtek, hogy végzettség szerint nincs különbség diplomások és nem diplomások között, ám a harminc év alattiakra kevésbé igaz a pártosság.

Minden korcsoportban jobboldali többség van 2016 óta Magyarországon, a férfiak 2020 környékén elindultak enyhén jobbra, amíg a nőknél nem történt változás.

A harminc év alattiak között egy enyhe balra tolódás figyelhető meg, az idősebbek viszont enyhén jobbra tolódnak, Budapest pedig inkább baloldali, ami vidéken kevésbé jellemző. A nők és a diplomások, valamint a fiatalok sokkal jobban bíznak az EU-ban, mint a férfiak, illetve az idősebbek – ismertette.

Világtrend a konzervativizmus erősödése

Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja szerint világszerte teret veszít a liberalizmus és erősödik a konzervativizmus. A háború az államot veszélyezteti, ami átalakulóban van, ugyanis az állam helyett a vállalatállamok világa következik. Ebben a vállalati érdekek adják egy ország kormányának a gazdaságpolitikai törekvéseit, a kormányok meghatározó erőből pusztán segéderővé válnak. Jól mutatja az átalakulást, hogy a világ legnagyobb tíz vállalatának teljesítménye azonos mértékű 180 állam teljesítményével, és Kína is ezt a modellt alkalmazza, ami nem sok jót vetít előre – vélekedett.

Kovács Árpád szerint a józan ész alapján érdemes az érték- és érdekalapú kapcsolatokat kialakítani mindenkivel (Fotó: Ladóczki Balázs)

Szerinte Európa olyan helyzet előtt áll, amely az állami feladatok finanszírozhatatlanságát vetíti előre. Azok az országok vannak kedvező helyzetben, ahol nem a GDP-szempontok a meghatározók, hanem a kifektetésekből befolyó jövedelem tartja meg az életszínvonalat, mint például Németországban.

Meg kell próbálni mindenkivel a józan ész alapján az érték- és érdekalapú kapcsolatokat kialakítani, nem jó, ha az ideológiai meggyőződés alapján hozzák a gazdasági döntéseket. Lehetséges a fenntarthatóság, a stabilitás és a növekedés sikerét megtartani, amivel megteremtődik a jólét

– hangsúlyozta Kovács Árpád.

A kormány családpolitikai intézkedéseinek gyümölcse később fog beérni

Gyorgyovich Miklós, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi Folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetője arról beszélt, hogy a 2,1-es termékenységi arányszámot egyetlen nyugati-európai ország sem éri el, nálunk is 1,25-re esett vissza a termékenységi arányszám márciusban, ami annak tudható be, hogy a szülőképes korú populáció megszülte a vágyott gyermekeket. Vannak olyan politikai intervenciók, amelyeknek látványos hatásuk van, de a családpolitikai intézkedések nem ilyenek.

Amikor a népesség újra növekedni kezd, mi nem leszünk életben, ezért a kormány családbarát intézkedései nagyon merészek, hiszen jóval később hozzák meg gyümölcsüket

– mutatott rá.

Gyorgyovich Miklós rámutatott: a magyarok még mindig sok gyermeket szeretnének (Fotó: Ladóczki Balázs)

A felmérések szerint

az emberek átlagosan 2,2-2,5 gyermeket szeretnének, tehát magas a vágyott gyermekszám, amire még lehet építeni, de ha a jelenlegi trend nem változik, akkor 2100-ra négymillió alá süllyedhet a teljes magyarországi népesség.

Szembetűnő társadalmi változás az időskorúak létszámának növekedése és gyermekszám csökkenése, 2050-re az idősek létszáma elérheti a népesség akár harminc százalékát. A szakember leszögezte: a teljes termékenységi arányszám csalóka és kicsit túl van misztifikálva, mert a 2,1-es mutató csak akkor mutat stagnálást, ha nem elöregedő társadalomról beszélünk. – A jelenlegi 77 500 gyerek helyett 110 ezret kellene vállalni, minden évben 5400-zal többet az előző évinél – jelezte.

Vissza kell nyerni a fiatalok bizalmát

Erős a 18–29 évesek körében a gyermekvállalás elutasítása, ugyanis 42 százalékuk mondja, hogy nem érdemes ebben a világban gyermeket vállalni, ezért sokat kell dolgozni ennek az attitűdnek a lebontásán. További nehézség a termékenységi csapda, ugyanis egyre kevesebb a reproduktív korú nő, illetve növekednek a fiatalok anyagi elvárásai, ma például alapkövetelmény, hogy egy gyermekre jusson egy szoba.

Gyorgyovich Miklós szerint azon az attitűdön is változtatni kellene, hogy a kiscsalád-méret normává vált, és a nagycsaládra sokan tekintenek úgy, hogy nem lehet ép ésszel elviselni. Azt javasolta, hogy ne a 2,1-es arányszámot tűzzék ki célul, hanem inkább 0,3-as előrelépésben érdemes gondolkodni, és nagyon fontosnak nevezte a fiatalok bizalmának visszanyerését.

Borítókép: Stefkovics Ádám, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai Kutatások Kutatóközpontjának igazgatója a magyar társadalom polarizációját taglalta (Fotó: Ladóczki Balázs)