Schmidt Mária nekiment az MTA-nak, szerinte még mindig sztálinizmus uralkodik az akadémián

A Magyar Tudományok Akadémia visszás működésére hívta fel a figyelmet blogjában Schmidt Mária, miután az intézmény részéről a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya kormányellenes kijelentést tett. A történész szerint ez „nettó politizálás”, és felhívta a figyelmet arra, hogy az MTA-ban nagy változásokra van szükség.

Megtépázott tekintély

A történész felhívta a figyelmet arra, hogy az MTA tagjai olyan privilégiumok sorát élvezik, amelyek élethosszig járnak, vagyis életjáradékot kapnak. Ennek folyósításához bekerülésüket követően semmilyen teljesítményt nem kell felmutatniuk, semmilyen követelménynek nem kell megfelelniük. 

Beválasztásuk sok esetben nem teljesítményfüggő, mert legalább ilyen súllyal esik latba networkölési képességük, kaszt, illetve baráti- és érdekszövetségeseik lobbiereje.

– emelte ki, majd hozzátette, az MTA tekintélyét az is igencsak megtépázta, hogy a kommunista időszak alatt mindenekelőtt a pártállamhoz fűződő elkötelezettség alapján választották ki tagjait, tisztségviselőit.

Változás kell az MTA-ban

Schmidt Mária felhívta a figyelmet arra is, hogy „a magyar egyetemi rendszer autonómiájára egyébként annyira kényes munkatársak” a mai napig nem emelték fel a szavukat azért, hogy az összes egyetem visszakapja az egyetemi tanárok tudományos minősítésének jogát, ami példátlan módon a sztálinizmus tovább élő örökségeként az MTA-nál van. 

Az egyetemi tanári kinevezésekről a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) dönt, amely sok esetben az MTA doktori követelményeit veszi alapul a minősítési eljárás során, illetve több egyetem az MTA doktori címhez köti az egyetemi tanári pályázat lehetőséget. Ami, legyünk őszinték, erősen politika-, illetve elkötelezettség-függő

– húzta alá.

A történésznek két javaslata van az MTA megreformálására. Mint írta, az egyetemi autonómia visszaállításának érdekében a tudományos minősítés vissza kell helyezni oda, „ahol annak helye és szerepe van”, vagyis az egyetemekre. Szerinte az MTA-tagság presztízsének megóvása érdekében a jövőben bekerülő tagok számára a tagságnak ne járjon más privilégiummal, „mint azzal a tekintéllyel, amit ez a nagymúltú intézmény, a magyar tudományosság fellegvára nyújt”. 

Úgy vélte, az államnak ki kellene vonulnia az MTA finanszírozásából, és vissza kellene venni az annak juttatott ingatlan- és egyéb vagyont, kivéve a székházat, aminek méltó állapotáról gondoskodjon, ahogy arról is, hogy a félévenként összegyűlő akadémikusok méltó módon tudjanak tanácskozni. „Ez felel meg a magyar tudományosság érdekének, a magyar tudományos élet hagyományainak” – hangsúlyozta Schmidt Mária.

Borítókép: Az MTA épülete (Fotó: MTVA/Róka László)